A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

az önvallomások több célt is szolgáltak. Egyrészt az ÁVH újabb pontos információk, adatok, nevek birtokába jutott általuk, másrészt a vádlottat is ellenőrizni tudták, hogy minden alkalommal ugyanazt vallja-e. A vizsgálati szakasz egy későbbi stádiumában már a végleges, a perre szánt vallomás betanulásában segített az újabb és újabb írásmunka. A továbbra is rendszeres kihallgatások mellett néha sor került szembesítésekre is. Ez mindig előre meghatározott szembesítési terv szerint zajlott.

94 Később a szembesítés megtörténte után a jegyzőkönyvbe csakis az került be, amit az előadó a tervben előre megfogalmazott. „Grősz nem értette meg, hogy miért volt szükség erre a szembesítésre, mikor nem voltak ellentmondásban. Úgy látta, hogy a szembesítés egy megrendezett dolog volt. Először azt hitte, hogy már a tárgyalásra készítik elő és gyakoroltatják vele azt a színjátékot, amit majd ott kell eljátszania. "

9S A szembesítést, és az előre elkészített tervet több okból is fontosnak tartották az államvédelmis nyomozók. Egyrészt előkészítette a vádlottakat a nyilvános tárgyaláson való szerepre, találkozásra. Nem véletlen, hogy Grősz Józsefnek a tárgyalás előtti napon két szembesítési tervet is készítettek, és ebből egyről biztosan tudjuk, hogy le is zajlott.

96 Másrészt a szembesítés során lehetett gyakoroltatni a vallomást, kiiktatni a túlzó egybehangzóságokat. De abban az esetben is alkalmazták, ha valamelyik vádlott tagadott. A vizsgálati szakasz lassan a végéhez érkezett, de még mindig nem ismerték a gyanúsítottak a vádiratot, nem tudták, mikor kerül sor a perre. „Grősz örülne is, ha hamar megvolna a tárgyalás, túl lenne ezen a sok hercehurcán és cirkuszon. — De más jelek viszont arra mutatnak, hogy nem sietnek az ügyével, mert hisz teljesen jelentéktelen kérdéseknél órák hosszat időznek és sok témát feleslegesen többször is elővesznek."

91 A júniusi fogdajelentések zöme Grősz hangulatát illetően, türelmetlenségéről számolt be. Többször panaszkodott az érsek cellatársának, hogy teljesen értelmetlen kihallgatásokon kell részt vennie. „Semmi új dologról nem volt szó, a kihallgatás ismét üres szalmacséplés volt. Újra és újra elővesznek dolgokat, csak a papírt pocsékolják vele.

,m Ebben az időszakban különösen fontos volt, hogy a vádlott hangulatváltozásait figyeljék. Veszélyessé válhatott volna, ha például Grősz a beismerő vallomás megtétele, az összefoglaló jegyzőkönyv elfogadása után esetleg apátiába zuhant volna. Ezért nem válhatott monotonná az eljárás továbbra sem. Érdekeltté kellett tenni a gyanúsítottat az előadókkal való együttműködésben a következő időszakban is. Tudatosítani Lásd a 65. számú dokumentumot. Grősz József és Farkas Endre szembesítési terve. 1951 .június 11. 95 Lásd a 66. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. június 11. 96 Lásd a 83. számú dokumentumot. Grősz József és Payr Hugó szembesítési terve. 1951. június 21.; valamint a 84. számú dokumentumot. Grősz József és Gombos Károly szembesítési terve. 1951. június 21. Nem tudni, hogy Payr Hugóval valóban sor került-e a szembesítésre, vagy csak eltűnt az arról készült jegyzőkönyv. 97 Lásd a 66. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. június 11. 98 Lásd a 62. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. június 9.