A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

Gyilkosok, bűnösök segítése: A kalocsai érsek gyilkosokat és más körözött bűnö­zőket segített a hatóságok előli bujkálásban, külföldre szökésben. A legtöbbet a gyil­kos Vezér Ferenc érdekében tett. 51 A koncepció valóságtartalmát vizsgálva, könnyen megállapítható, hogy az számos tényt, valós eseményt tartalmazott, de egészében mégis ferdítés. Tényként kell elfogadni és kezelni, hogy a magyar katolikus egyház felső vezeté­sének 1945 után voltak politikai elképzelései. Ez mindenképpen a többpártrendszerre alapult (még abban az esetben is, ha szocializációja miatt némelyik főpap legitimista volt). Pártokban gondolkoztak, ezért is fontolgatták egy kizárólag katolikus (tehát még a többi keresztény egyház híveit is kizáró) erőket tömörítő párt létrehozását. Ez 1948-1949-ig elvileg lehetséges is volt. Valójában azonban ebben az időszakban már a kommunista szalámitaktika eredményeként megkezdődött a polgári pártok feldara­bolása. Az ÁVH Bozsik Pál és Mindszenty József katolikus párt alapítására vonatko­zó 1947-1948. évi elképzeléseiből - amihez Grősz József személye még közvetve sem volt kapcsolható - kovácsolta 1951-ben az összeesküvés-elméletet. A „jogfolytonossági elv" és egy a várható rendszerváltozást megelőzően felállítan­dó kormány ötletét az ÁVH egyszerűen lemásolta a Mindszenty-perből, akárcsak a Habsburgok magyarországi uralmának restaurálását. 52 Az államvédelem 1951-ben újra elővette a vádat, amely még gyengébb lábakon állt, mint Mindszenty esetében 1948-ban. Grősz József nem találkozott Habsburg Ottóval, és nem került elő semmi­lyen bizonyíték arra vonatkozóan, hogy bármilyen lépést is tett volna a királyság visszaállítása érdekében. Az valószínűsíthető, hogy a magyar katolikusok köröket, hasonlóan a társadalom más rétegeihez, az ötvenes években is foglalkoztatták rendszerváltó illúziók. Egy in­formációszegény, illetve -manipulált közegben bizonyos remények, elképzelések felfokozódnak. Hallgatták a külföldi rádióadásokat, próbáltak több értesüléshez jutni a világpolitika eseményeit illetően. Híreiket kicserélték egymás között. Nem lehetett figyelmen kívül hagyni az 1950 nyarán kirobbanó koreai háború, és Nyugat-Német­ország újrafelfegyverzésének tényét sem, mindezek hatására a két nagyhatalom és szövetségeseik amúgy is hidegháborús viszonya teljesen mélypontra jutott, és való­ban fenyegetően hatott egy új világháború lehetősége. Sokan valóban reménykedtek Amerikában, a Nyugatban, hogy nem fogja a magyarokat magukra hagyni. A kom­munizmust Magyarországon, és az egész világon csak átmeneti jelenségnek tartották. Maga Grősz fogalmazta meg: „ hogy a szocializmus egy betegség, melyet az Isten sza­badított rá az emberiségre, hogy azt hitetlenségéből felrázza. Szerinte az egész világ átmegy ezen a betegségen, utána majd visszatér az egyház uralma. " 53 Reményeiket a 51 Grősz József kalocsai érsek letartóztatásáig csak ezt a két konkrét vádat tudta megfogalmazni az ÁVH. Lásd a 3. számú dokumentumot. Az ÁVH összefoglaló jelentése a Bozsik Pál, Endrédy Vendel, Vezér Ferenc és társaik ellen folytatott vizsgálatok állásáról. 1951. április 25. 52 Mindszenty József a népbíróság előtt. Bp., 1989. 123-124. p. és A Mindszenty-per. Szerk., bev. és jegyz. Gergely Jenő és Izsák Lajos. Bp., 1989, 53-54. és 439. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom