A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

változásban a Vatikán kommunizmussal szembeni politikája is erősíthette, hiszen joggal feltételezhették, hogy Róma azért várja el tőlük a kitartást, mivel még a Szentatya is a fordulatban bízik. Azonban azt teljességgel ki lehet zárni, hogy ezért Magyarországon bármilyen előkészületet is tettek volna - sem Mindszenty, sem Grősz vezetésével. Grősz maga mondta el a fogdaügynöknek, hogy: „ nem volt összeesküvés a rendszer megdöntésére, hanem kizárólag azt szervezték meg, hogy mit csinálnak a rendszer megbukása esetén. "

54 A Vezér Ferenc-féle szálat az ÁVH alaposan „felgöngyölítette". Képesek voltak a gyilkosságokat (30 szovjet katona) számos tanúval bizonyítani, sőt már a beismerő vallomások is a kezükben voltak. Tárgyi bizonyítékként rozsdás fegyverekről készült fotókat és az „elkövetők"-ről készült fényképeket tudták felmutatni. Ezeken a Pálosszentkút környéki parasztemberek jól látható letargiával állnak az egykori lakóhelyükhöz közeli pusztában és egy irányt jeleznek kezükkel, hogy onnan lőtték le a szovjet katonákat orvul. Más képeken egy-egy gödörre vagy tóra mutatnak, hogy ott temették, illetve rejtették el az áldozatok tetemeit.

55 Ezt a szálat az ÁVH mindenképp igyekezett Grősszel is összekapcsolni. Ezt úgy érték el, hogy tanút állítottak a kalocsai érsekkel szemben, aki igazolta, hogy Grősz a bujkáló Vezért támogatta. Ez annyiban valóságon alapulhat, hogy a kalocsai érsek talán ténylegesen találkozott a Vezér érdekében közbenjáró Szabó László pálossal, akin keresztül szóban megadta a gyóntatási engedélyt Vezér számára.

56 A kalocsai érsek sokáig még ezt sem volt hajlandó kihallgatásai alkalmával elismerni. A Grősz elleni vizsgálati szakasz során az érsek kényszer hatására elismerte a fenti vádakat, ugyanakkor az ÁVH újabb elemekkel is előállt: Valutabűntett. Már a május 18-i letartóztatást követően házkutatást tartott az ÁVH a Grősz József által lakott helyiségekben, és az egész érseki palotában. Május 25-én kiegészítő házkutatásra került sor.

57 A nyomozók a házkutatások alkalmával nagy mennyiségű valutát találtak elrejtve. A Grősz elleni vádat egyrészt valutarejtegetésben, másrészt valutaüzérkedésben fogalmazták meg. Erre vonatkozóan az első kérdéseket már május 21-én feltette a kihallgató tiszt az érseknek.

58 Lásd az 51. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról (karakterisztika). 1951. június 2. A fogdaügynök néhány nap múlva ismét visszatért Grősz véleményéhez: „Grősz úgy véli, hogy a kommunizmus már olyan erős, hogy azt erőszakkal nem lehet megdönteni. Szerinte a kommunizmus egy betegség és ezen az egész világnak túl kell esnie. Minél hamarabb esik keresztül ezen a betegségen, annál könnyebben ússza meg." Lásd az 55. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. június 5. 54 Lásd a 47. számú dokumentumot. Jelentés Grősz József fogdái magatartásáról. 1951. május 31. 55 BFL XXV. 4. f. 001212/1951. Tóth Illés és társai. Bűnjelek 1-32. 56 Lásd a 21. számú dokumentumot. Grősz József és Szabó László szembesítési jegyzőkönyve. 1951. május 23. 57 Lásd a 9. és a 31. számú dokumentumot. A kalocsai érseki palotában, Grősz Józsefnél tartott házkutatás jegyzőkönyvei. 1951. május 19. és 25. 58 Lásd a 14. számú dokumentumot. Grősz József kihallgatási jegyzőkönyve. 1951. május 21.