A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
engedélyt kért, hogy plébániáját elhagyhassa. Az engedélyt és szükséges igazoló iratokat kiadtam neki, lehet, hogy valamelyes anyagi támogatást is adtam neki dolláros miseintentiók 34 *formájában. Úgy tudom, egy ideig a szombathelyi egyházmegyében végzett lelkipásztori munkát, aztán testvére, Mihályfi István jelentette, hogy Nyugatra disszidált. Lémájer Béla. Ha jól emlékszem, 1946-ban került hozzám, mint Dél-bácskából menekült vagy kiutasított Kalocsa egyházmegyei pap. Egy ideig édesanyjánál élt Kelebián, aztán rövid lelkipásztori kisegítő szolgálat után Kalocsára került az anyagi nehézségekkel küzdő Árpád RT-hez, ennek révén a szemináriumba gondnoki, illetve beszerzői minőségben, majd pedig 1947-ben átvette az érsekség gazdasági ügyeinek intézését, mert az addigi jószágkormányzó, Sághy Elek szombathelyi püspöki jószágkormányzót egyre jobban lefoglalták a szombathelyi székesegyház építésének ügyei 349 Különféle üzleti vállalkozásokba bocsátkozott (Bajai Szeszgyár, Zailig cég), a rendőrséggel többször voltak bajai (fekete fuvarozás). Mikor aztán 1949 márciusában a rendőrség az A. C.-től bérelt'személyi és tehergépkocsijainkat lefoglalta, valószínűleg a lefogatástól való félelmében (a két kocsit éjjel Kalocsáról elindította Budapestre, itt a vámnál stoppolták le) anélkül, hogy disszidálási szándékát bejelentette volna, átszökött a határon. Én akkor a Széher úti kórházban feküdtem. Ott meg is látogatott, de szándékáról nem tett említést. Néhány nappal később jelentette a nálam járó udvari pap, hogy Lémájer eltűnt, s talán 10-12 nappal utóbb jött az édesanyja és mutatta levelét, amelyben édesanyja közvetítésével bocsánatot kért tőlem búcsúzás- és engedély nélküli távozásáért. Egy ideig Bécsben élt, a múlt nyáron [Waduzjöű! ment; Szálai Béla, akitől ezeket tudom, egy ízben olyasmit is említett, hogy Londonban is járt. Közvetlen érintkezésem vele disszidálása óta nem volt. Kaiser. 350 Dél-bácskai német fiú volt, magyarul becsületesen nem tudott, annál tökéletesebben beszélte a német nyelvet. 1947-ben pappá szentelése után — ha jól emlékszem, Hajósra disponáltam káplánnak - mielőtt állását elfoglalta volna, elbocsájtót kért a st. pölteni egyházmegyébe, ahol a Dél-bácskából 1944-ben kivándorolt németek egy része élt. Az elbocsájtót megadtam neki. Hogy anyagi segítséget adtam-e neki, nem tudom, s azt sem, hogy hogyan távozott el az országból. Gémes Károly. Dél-bácskai német fiú volt, magyarosított névvel (eredeti nevét nem tudom). Mint a kalocsai egyházmegye növendéke a budapesti Közp[ont\\ Szemináriumban nevelkedett. Hajói tudom az V. év elvégzése után 1948-ban elbocsájtót kért az Isteni Ige Társaságába, miután a Társaságba felvételt nyert. Elbocsátottam, ezzel a kalocsai egyházmegyével való kapcsolata megszűnt. Hogy hogyan jutott ki St. Gábrielbe, a társaság ausztriai központjába, nem tudom. Miseintentio: miseszándék. Ha valaki elhunyt szeretteiért, vagy bármilyen fogadalomból misét kívánt mondatni, misealapítványt kellett tennie. Az összegek elosztását az érseki hivatal intézte. 349 A szombathelyi székesegyház 1945. március 4-én bombatalálatot kapott. A károk helyreállítása 1947-ig tartott. 350 Teljes nevén: Kaiser József.
