A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

Kb. másfél év után visszavételét kérte a kalocsai egyházmegyébe, jelezve, hogy visszavétele esetén a grazi egyházmegyei szemináriumban folytathatja és befe­jezheti tanulmányait. Visszavettem, 1950-ben pappá szentelték. Ideiglenes illegalitásban éltek. Mihálvfi István. 1946-ban néhány hónapig Baján internálva volt. Kiszabadulása után körülbelül egy évig hosszabb-rövidebb időt töltött különböző plébániákon, triduumokat tartott és a lelkipásztorkodásban segített a plébánosnak. En Táz­láron találkoztam vele bérmautamon. Úgy tudom, édesanyja nevét (Kovács?) használta bujkálása alatt. Mikor látta, hogy nem keresik, rendes egyházmegyei beosztásra jelentkezett. Azóta sem volt baja. Raffay Alfonz. Dusnokiplébános volt. Több összeütközése volt a rendőrséggel. A dus­noki rendőrség jelentése alapján a kalocsai rendőrkapitányság vezetője ismétel­tenfeljelentette őt az érseki hatóságnál antidemokratikus magatartás és a hatósá­gi közeggel való bánásmódja miatt, 251 és kérte Dusnokról való eltávolítását. Vé­gül is Gombos Károly irodaigazgató hozzájárulásommal azt a tanácsot adta neki 1948 őszén vagy 1949 tavaszán, hogy egy időre tűnjön el Dusnokról; a kalocsai­kapitányság vezetőjének remélt elhelyezése után akadálytalanul visszatérhet. Raffay megfogadta a tanácsot és elhagyta Dusnokot. Hol, merre járt, nem tudom, csak azt tudom, hogy a bácsmonostori plébánost is helyettesítette néhány hétig. Néhány hónapi bolyongás után visszatért és akadálytalanul működött 1950 május végéig, amikor elfogták. Nem tudok arról, hogy idegen név alatt bujkált volna; erre oka sem volt. Raffay Imre. Baján volt hittanár. 1948-ban nem tudom, mi okból, Baján nem érezte magát biztonságban. Kalocsára, onnan Gombos Károllyal Balatonfüredre jött utánam, ahol szénsavfürdő-kúrán voltam és ahonnan éppen hazatérőben vol­tam. Gombos tanácsára hozzájárulásommal egy időre a budai Szentföldön rej­tőzött, később hónapokon át a bócsai lelkésznek segített, senki sem kereste, azért 1949-ben megint rendes beosztást kapott: hitoktató, majd káplán lett Akasztón. * * * Pénzforrásaink. Rendkívüliek: A külföldről érkezett segélyösszegek (10 000 Ft misein­tentio, 70 000 + 100 000 Ft-e két összegnek csak egy részét használtam egyház­megyei célokra) a cisztercitáktól kapott 24 000 v[agy] 40 000 Ft miseintentio. 51 A Budapesti Megyei Bíróság 1950, szeptember 15-én Raffay Alfonzot hét év börtönbüntetésre ítélte. A Legfelsőbb Bíróság 1951. április 12-én a büntetést négy évre mérsékelte. BFL XXV. La. 9500/1950. Raffay Alfonz. 112. és 117. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom