A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

csak a vádiratban jelent meg, 1951. június 11-én, hogy maga Vezér csak egy szovjet katonát ölt meg. Addig minden kihallgatást, szembesítést úgy irányítottak a nyomozók, hogy több emberöléssel lehessen vádolni Vezér Ferencet. Egyébként valóban történtek gyilkosságok a Pálosszentkút környéki tanyavilágban 1944-1945-ben, de ezekhez Vezér Ferencnek a legcsekélyebb köze sem volt. A Kiskunfélegyházi Szovjet Katonai Parancsnokság által lefolytatott nyomozás, ami Szilágyi Andrea 19 éves lány rosszindulatú feljelentése miatt indult meg, összesen három meggyilkolt szovjet katonát derített fel, akiket többnyire erőszakosságok, fosztogatás miatt öltek meg tanyasi parasztemberek.

41 Az elkövetőket azNKVD minden esetben elfogta, és szovjet munkatáborba szállította, mint például Hajagos Tóth Mátyást, aki még csak gyilkosságot sem követett el, csak szovjet katonákkal verekedett.

42 Ennyi a valóság az ÁVH által a Grősz-perben kreált 30 meggyilkolt szovjet katona esetében. Ilyen nagy számú szovjet katona eltűnése mindenképpen határozott és radikális szovjet fellépést vont volna maga után, amire persze nem került sor. Az eljárásban és a későbbi perben nemcsak Vezér Ferencet akarta az ÁVH pellengérre állítani, hanem rajta keresztül az egész pálos rendet, mint az egyértelműen kiderül az 1951. május 4-i MDP titkársági ülés jegyzőkönyvéből. A pálosok lejáratásához a koncepció szerkesztői kitalálták a szerzetesek által a gellérthegyi Sziklakápolnában folytatott szexuális, homoszexuális orgiákat. Ehhez kevés tanút tudtak kiállítani, így bizonyítékként a kikényszerített beismerő vallomásokat, és különböző személyekről (többnyire fiatalkorúak) készült fényképek hátoldalára a pálosok által íratott állításokat, miszerint X. Y. kiskorúval több alkalommal fajtalankodtam stb. használták fel a zárt tárgyaláson.

43 Csellár István Jenő

44 pálos rendfőnök azért került be a perbe, mert a koncepció szerint a budapesti gellérthegyi Sziklakolostorban számos körözött bűnözőt rejtegetett. Közreműködött nyugatra szökésükben, a rend tulajdonában levő illegális valutával támogatta őket. A kikényszerített vallomások és a megemlített nevek alapján az államvédelmis nyomozók lassan összeállították a későbbi főper szinte teljes vádlott-listáját, sőt azok bőséges „anyagot" szolgáltatattak számukra a mellékperekhez is.

45 így alakultak ki a Grősz-per koncepciós szálai, amelyeket az ÁVH nyomozói már 1951. április második felére egymáshoz illesztettek a vallomások során szerzett adatok, tények manipulálásával, elferdítésével. Minden ügyben, letartóztatásban volt valami valóságtartalom, amit az ÁVH szakemberei alakítottak, módosítottak. Tehát nem a koncepció 41 Történeti Hivatal V-996. Vezér Szaléz Ferenc. 25-28. és 89-90. p. 4

" Rózsás János: Gulag lexikon. Bp., 2000, 386. p. 43 BFL XXV. 4. f. 001217/1951; 858/1990. Szabó Sándor és társai. 249-272. p. 44 A főper VIII. rendű vádlottját 10 évre ítélték. 45 Mai ismereteink szerint a Grősz-pernek legalább 24 mellékpere volt, amelyekben összesen mintegy 200 embert ítéltek el a különböző bíróságok, közülük tizenöt személyen végrehajtották a halálos ítéletet. Vö. Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Kronológia. Bp., 1993,296. p.