A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

volt előre készen, hanem a letartóztatottaktól nyert információk valóságos elemeit átalakítva építettek fel több új történetet. A különböző szálakon futó eseményeket a bennük szereplők kapcsolatai révén illesztették aztán egymáshoz. Szántó György az ÁVH Vizsgálati Főosztályának századosa 1956 októberében Farkas Mihály és társai ellen folytatott vizsgálat során a következőket vallotta az ötvenes évek koncepciós gyakorlatáról: „Én csak [az] 1950. év folyamán kerültem a Vizsgálati Főosztályra, ahol abban az időben már koncepciókkal dolgoztak. A koncepció alatt értettük, hogy az őrizetes által önként elismert valamilyen gyanús, de a valóságnak megfelelő tényadathoz olyan adatokat fűztünk, amelyek esetleg megfelelnek a valóságnak, de annak bizonyítására semmiféle eszköz nem állott rendelkezésünkre, s így azután az őrizetessel azt elismertettük, és mint bizonyítékot tártuk az eljárás során. Egyesek ezt az eljárást kiszínezésnek, kiélezésnek mondják, de a valóság az, hogy való adatokhoz valótlan adatokat fűztek, helyesebben feltételezéseket úgy állítottak be, mintha azok valóban megtörténtek volna. '

A6 Az egyes ügyekben a fővádlott személyének kiválasztását több körülmény is befolyásolta. A Grősz-ügy rekonstrukciójából megállapítható, hogy 1950 őszén kezdődtek meg a célirányos letartóztatások és 1951. május közepére a fővádlott kivételével már valamennyi gyanúsított őrizetbe került. A vallomásokat eleve irányítottan vették fel azzal a céllal, hogy azok lehetőleg több főpapra is kompromittálóak legyenek, és az alapján bárkit el lehessen ítélni. Végeredményben a koncepció már 1951. április 25-re elkészült, csak a csapás fő irányának kijelölése hiányzott. A végső döntés a perre vonatkozóan az 1951. május 4-i titkársági határozattal született meg, de ekkor még mindig nem dőlt el egyértelműen a fővádlott(ak) személye. „Felmerül a kérdés: legyen-e Grősz, Shvoy és Pétery vádlott a perben. Letartóztassuk-e őket a per előtt. " Még a Titkárság határozata is bizonytalan: „A püspökök közül csak a legkompromittáltabbat kell letartóztatni. "

A1 Azonban néhány napon belül, valószínűleg egy szűk körben, megszületett a határozat. Május 4-én az ÁVH már Grősz Józsefet tüntette fel az addig csak Bozsik Pál, Endrédy Vendel, Vezér Ferenc és társaik nevével jelzett szervezkedés vezetőjeként.

48 Május 10-én már elkészült egy részletes javaslat a vádlottak és a tanúk személyére vonatkozóan.

49 Május 17-én pedig már a részletes, mindenre kiterjedő operatív tervet is kidolgozták Grősz József őrizetbe vételére.

50 Másnap este és éjjel az ÁVH Kalocsán megszállta az érseki palotát és letartóztatta Grősz Józsefen kívül Gombos Károly kanonokot, Gyetvai Péter érseki irodaigazgatót és Sztrilich Károly érseki titkárt. 46 Történeti Hivatal V - 1500019/1. Farkas Mihály. 149. p. 47 Lásd az 5. számú dokumentumot. Az MDP KV Titkárság határozata a párt egyházpolitikájának irányvonaláról. 1951. május 4. 48 Lásd a 4. számú dokumenUimot. Grősz József államvédelmis jellemzése. 1951. május 4. 49 Lásd a 6. számú dokumentumot. Államvédelmis javaslat a Grősz József és társai elleni ügyben a vádlottak és a tanúk személyére. 1951. május 10. 50 Lásd a 7. számú dokumentumot. Operatív terv Grősz József őrizetbe vételére és a kalocsai érseki palota házkutatására. 1951. május 17.