A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
uszító beszédek a demokrácia ellen, szovjet katonák meggyilkolásában részvétel Grőszt informálta. Grősz nem mondja azt, hogy nem igaz, csak azt, hogy nem emlékszik rá. Ilyen módon még az egyházi bíróság is Szabó páter állítását fogadná el, így Grősz nem látja semmi akadályát annak, hogy elismerje azt, hogy Szabó páter tájékoztatásáról tudomása volt. Az összeesküvés ügyében csak a karhatalom kérdésében van hasonló eset, azonban ezt is megoldja Grősz. Grősz itt nevetve mondta, hogy bármilyen elővigyázatosak is itt és bármennyire megrágnak minden szót, mégis ebben a kérdésben melléfognak. Karhatalomról beszélnek, pedig nyilvánvaló, hogy karhatalmat nem egy rendszer megdöntésére lehet felhasználni - mint azt itt feltüntetik - hanem rendfenntartásra. Valóban arról volt csak szó, hogy átmenetileg - míg a rendszerváltozás esetén az új rendszer meg nem erősödik - a fosztogatások ellen és rendfenntartásra kell karhatalmat alakítani. Ő tehát most karhatalomról vall, majd esetleg a tárgyaláson ki tudja magyarázni, hogy a karhatalomnak nem is lehetett célja a rendszer megdöntése. 270 (Megjegyzésem: Grősz általában foglalkozik ilyen gondolatokkal, nem volt véletlen az Ordass-eset elmondása sem, ami [az] V. 24-i jelentésben szerepel.) Az előadó most rendesen beszélt vele, eldiskuráltak még a magántulajdonról és a kollektív gazdálkodásról is. - Említette az előadónak, hogy 2 napja nem evett, az előadó erre fel volt háborodva, azt mondta, hogy ilyen eszközökkel ők nem dolgoznak és azonnal intézkedett. Ki fogja vizsgáltatni az ügyet. Az előadó mégis igen rosszindulatú, ha módjában állana, jól meg tudná pofozni. Grősz reméli, hogy az előadó a mai írásával meg lesz elégedve, és talán holnap visszajöhet a zárkába. Ez azonban az előadó hangulatától függ. Szemébe mondta az előadónak, hogy a szerzetesrendek feloszlatása alkalmával milyen lopások történtek. Kalocsán az apácáktól ruhákat loptak az ÁVH közegei, ezt Rákosi Mátyásnak is megmondta. BFL XXV. 4.f 001211/1951; 744/1990. Grősz József és társai. 60-61. p. és Történeti Hivatal V-105752/1. Grősz József és társai. 125-126. p. Gépelt, hitelesítés nélküli másodpéldány. A „karhatalom" Grősz május 27-i önvallomásában fordult elő utoljára (lásd a következő dokumentumot). Május 28-án rögzített vallomásában, és ettől kezdve folyamatosan fegyveres csoportokról beszélt az érsek.
