A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

oroszokkal szemben, amire próbáltam neki megmagyarázni a való helyzetet, mond­ván, hogy 70 puskának még neki lehel menni kapával, kaszával, de egy kétmilliós, tankokkal és ágyúkkal felszerelt hadseregnek nem. A szovjet követ egyebek mellett [kiajdatási 22 * viszonyokról érdeklődött és igazoló, illetve támogató írást ígért (meg is kaptam); szóba került titkárom rendőri lefogása is; a követ úr megígérte, hogy érdek­lődik ügye iránt; két napra rá ki is szabadult. A részletek, amelyekre immár nem em­lékszem naplómban le vannak írva. 229 Legkevesebb az angol követnél tett látogatá­somról maradt eszemben, pedig nála - ha jól emlékszem - még egyszer jártam, de nem tudom, hogy miért; [.. .]lamban 230 mentem el hozzá Bárddal s ő autóján vitetett haza. - Miután Mindszenty hercegprímást kinevezésével püspökelnöki kinevezésem megszűnt, a követségekkel való kapcsolataim abbamaradtak; a személyes érintkezést a mai napig sem vettem fel velük. Tovább tartott érintkezésem az Ellenőrző Bizottság egyik amerikai tagjával, Dittrich kapitánnyal, akinek magyar felesége révén kalocsai kapcsolatai voltak, és aki, amikor rokoni látogatásra jött Kalocsára, az érseki kas­télyban szokott megszállni; 4-5 alkalommal lehetett így vendégem. Amerikába való visszatérése után (1946?) egyszer írt karácsonyra, azóta nem tudok róla. - A legutób­bi, Bozsik-Farkas-féle politikai szervezkedéssel kapcsolatban sem érintkeztem sem­miféle követséggel közvetlenül. Ad 11.) Az 1945. május 24-i konferencián én elnököltem; ott ismertettem azt a felter­jesztést, amelyei a földreform egyházi vonatkozásai miatt a kormányhoz intéztem; ha jól emlékszem, két más erre vonatkozó felterjesztés is volt, az egyik Drahos esztergomi vikáriusé volt, a másik nem tudom kié; hogy miféle más ügyek, esetleg irományok kerül­tek még elő akkor, nem emlékszem; az iratok nagy részét átadtam Mindszentynek 23 ^ ­A későbbi konferenciákon nem voltam túlságosan hangadó, de természetesen az egyhá­zat érintő kérdésekben (egyesületek feloszlatása, iskolák államosítása, hitoktatás stb.) én is megmondtam a véleményem; az ilyen kérdésekben való tiltakozásaink vagy kéré­seink nyilvánosak voltak. Ad 12.) A Mindszentynek 1948-ban tett hűségnyilatkozatot] nem kellett megszer­vezni; a püspöki kar minden egyes tagja érezte, hogy a kar feje mellett meg kell nyilat­koznia, amikor támadásoknak van kitéve; ezt híveink is elvárták tőlünk; mint rangban következő érseknek nekem kellett a vonatkozó indítványt megtenni; úgy emlékszem, a ' Nehezen olvasható. 229 Grősz Józsefnek a szövetséges hatalmak követeinél tett látogatásáról lásd Grősz József kalocsai ér­sek naplója 1944-1946. Sajtó alá rendezte Török József. Bp., 1995. 222-224. p. 230 Csak ennyi olvasható. 231 Az 1945. május 4-i püspökkari konferencia valóban hosszasan foglalkozott a földreformmal. Drahos János esztergomi káptalani helynökön kívül Czapik Gyula egri érsek, és Kelemen Krizosztom pannon­halmi főapát is kifejtette egy-egy beadványban véleményét. Vö. A magyar katolikus püspökkari tanács­kozások története és jegyzőkönyvei 1945-1948 között. Szerk.: Beke Margit. (Dissertationes Hungaricae ex história Ecclesiae. 14.) Köln-Bp., 1996, 29-33. p.

Next

/
Oldalképek
Tartalom