A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
nyilatkozat szövegét [...] és hozta ; én nem szerkesztettem hűségnyilatkozatot, mert nem gondoltam publikálására, de a publikált szöveget én is elfogadtam. — Az állami eskü engem nem érdekelt és még három püspököt (Győr, Székesfehérvár, Vác), mert mi négyen nem részesültünk illetménykiegészítésben. 222 ' Ez tisztára a többiek ügye volt. Természetesen nekik nehéz lett volna az esküt letenni akkor, amikor négy társuk nem tesz esküt. - A stockholmi békefelhívás aláírását a püspöki kar összes tagjai ellenezték az előző évben a békekongresszusokkal kapcsolatban elfoglalt álláspontunk alapján, továbbá a pápát akkor ért támadások miatt és általában, mert az egyháznak nincs szüksége arra, hogy most nyilatkozzék meg a béke mellett, amelyet közel 2000 éve hirdet és munkál. - Körülbelül ez áll a berlini határozatok aláírására vonatkozólag is; 224 magam se nem helyeseltem, se nem elleneztem az aláírást, a püsp[Ölá] kar elé tártam a lehetőségeket s a kialakult vélemény szerint mondtam ki a határozatot. A konferenciákon általában demokratikusan tárgyaltatnak a dolgok és hozatnak a határozatok. Az elnöknek legfeljebb az az előnye vagy hátránya van, hogy ő foglalkozik legtöbbet egy-egy kérdéssel s így tényleg irányító befolyása van. Bp. 1951. május 25. Grősz József Történeti Hivatal V-105752/1. Grősz József és társai. 264—274. p. Kézírásos tisztázat. ' ' Csak ennyi olvasható. Grősz állítása azonban teljesen helytálló. Az 1948. november 3-i püspökkari konferenciáról készült államvédelmis jelentésből kiderül, hogy valóban Grősz tett indítványt egy hűségnyilatkozat megfogalmazására, de a szöveget Papp Kálmán győri püspök írta és hozta, amit a püspöki kar teljes egységben elfogadott. Történeti Hivatal O - 13405/1. Magyar Római Katolikus Püspöki Kar. 78. p. Lásd a II. fejezet 48. számú lábjegyzetét is. 233 1 949. október 22-én jelent meg a Magyar Közlönyben a 4288/1949. ME. számú rendelet, ami előírta a közalkalmazottak eskütételi kötelezettségét a népköztársaság új alkotmányára. A papság és a hitoktatók az államtól havonta jövedelemkiegészítést, ún. kongruát kaptak, ezért közalkalmazottnak minősültek. A püspöki kar 1949. december 15-én mindazoknak az egyházi személyeknek, akik állami támogatásban részesültek, megengedte az eskü letételét, de a püspökök és a szerzetesrendek vezetői a Szentszék engedélyétől tették függővé, hogy esküt tegyenek a szocialista népköztársaság alkotmányára. Más egyházak vezetői már 1950 januárjában letették az alkotmányra az esküt. A katolikus püspökök végül csak Grősz József letartóztatása és elítélése után, 1951. július 21-én tették le az állami esküt. 234 A békeívek aláírásához Lásd a II. fejezet 56. és 57. számú lábjegyzeteit.
