A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

előírásaira. 195 Ugyancsak kellőképpen közzétettük a S.S.C.S. OFICII 194[?]. július l-jén 196 és a S.C.C. [cjoncilii 1950. június 29-én kelt dekrétumait. 197 * * * Súlyos nehézségeink vannak az ifjúság vallásos nevelése terén. A fakultatív hitokta­tás bevezetése után a szülők csaknem 100%-ig kérték a gyermekeik vallásos oktatá­sát. Ez haraggal töltötte el a kommunista pártot, amely azóta semmit sem mulasztott el arra, hogy ezt a népszavazást korrigálja. Megfélemlítették a szülőket, tanítókat és tanítók útján magukat a növendékeket, hogy a vallási órák látogatásáról elmaradja­nak. Az iskolai hatóságok hol ezt, hol azt a hitoktatót fosztották meg tanítási engedé­lyétől, antidemokratikus magatartás miatt. Végül az 1949-1950 tanév végén olyan rövid határidőt adtak a következő évi beiratkozásokra, hogy a legtöbb szülő számára majdnem lehetetlen volt gyermekeik előjegyeztetése. Ezen felül maguk az iskola­igazgatók, akiknél az előj egyeztetésnek történnie kellett, igen gyakran nem voltak [megtalálhatók a szülők részéről. Magukat a szülőket is, akiknek az egzisztenciája már nagy részben az államtól függ, minden eszközzel elriasztották attól, hogy gyer­mekeiket vallásoktatásra beírassák. Ezeknek a műveleteknek szomorú lett az ered­ménye: az iskolai vallásoktatás a városokban a minimumra csökkent, falvakban jobb a helyzet. A lelkipásztorok az 1.329 és következő kánonok előírásainak megfelelő­en, 198 nagy buzgalommal fáradoznak azon, hogy az ifjúság a templomokban és csalá­dokban megkapja a szükséges vallási oktatást. Az iskolai növendékek, sőt a felnőttek is gyakran akadályoztatnak abban, hogy va­sárnapokon és ünnepeken a megszokott időben hallgassák a misét és prédikációt. A 218. kánon (a római pápa hatalmáról - CIC 53. p.), a 127. és 128. (a kánoni engedelmességről: minden klerikus köteles engedelmességet tanúsítani főpásztorával szemben - CIC 30. p.), 2399. (az ordinárius által kijelölt hivatal önkényes elhagyása vétség, amelynek büntetése időleges felfüggesztés ­CIC 643. p.), 2401. (ha valakit az illetékes egyházi hatóság elmozdít vagy megfoszt hivatalától, és ö vo­nakodik engedelmeskedni, felfüggesztéssel kell büntetni - CIC 643-644. p.), a 2334. (lásd az előző láb­jegyzetet). Az 1386. kánon (írói engedély: katolikus lapokban a publikáció szokásjogilag engedélyezett, egyéb újságokban papok csak főpásztori engedéllyel írhatnak - CIC 377. p.) és 1399. (könyvtilalom: ti­los olyan müvek olvasása, amelyek az apostoli Szentszéktől elítélt tévedéseket védelmeznek, vagy az egyházi fegyelmet megrontani törekszenek - CIC 380-382. p.). 1 Az eredeti gépelt szövegből hiányzik a pontos évmegjelölés. A legvalószínűbbnek a Szent Officium (Suprema S. Congragatio Sancti Officii) 1949. július 1-jei dekrétuma tűnik, annak ellenére is, hogy a 30a. számú dokumentumban 1943. július 1. szerepel. Ez azonban csak elírás, mivel 1943. július l-jével az Acta Apostolicae Sedis (AAS)-ben semmiféle dekrétumot nem tettek közzé. Ugyanakkor a 30a. szá­mú dokumentumban Grősz érsek által idézett szöveg az 1949. július 1 -jei határozatból való. A teljes szö­veget közli az AAS. 41, 334. p. 1 7 A Zsinati Kongregáció (Congregatio Concilii) illetékességi körébe tartoznak a világi papság és a hí­vek fegyelmi ügyei. 1950. június 29-én két fontos dekrétumot tett közzé. Az első a törvényes egyházi ha­tóságnak és hatalmának aláásóit bünteti kiközösítéssel (AAS. 41, 692. p.), a másik pedig azokat, akik egyházi hivatalt, javadalmat, méltóságot jogellenesen elfoglalnak (AAS. 42, 602. p.). m Az 1329. kánon a hitoktatással foglalkozik, amely a dekrétum szerint a lelkipásztorkodó papság sajá­tos és nagyon súlyos feladata (CIC 361. p.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom