A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
lelősségrevonásáról, akik veszélyeztetik [az] állam és [az] egyház jó viszonyát és békéjét. Ezután közzé kell tenni a vádiratot és egy kommünikét a püspöki karral ebben az ügyben folytatott tárgyalásról, valamint a kormány fenti nyilatkozatáról. 9. Felmerül a kérdés: legyen-e Grősz, Shvoy és Pétery vádlott a perben. Letartóztassuk-e őket a per előtt. 78 Emellett szól : ha a perben komoly bizonyítékok merülnek fel ellenük, akkor nem lefogni és elítélni őket, a gyengeség jele lenne kifelé és befelé. A nép nem értené meg, hogyha Grősz és társai bűnösek, miért nem ítéljük el őket? Grőszt és társait kihagyni a perből csak úgy lehetne, ha az ellenük szóló vádakat magából a per anyagából hagynánk ki. Ezzel azonban megfosztanánk magunkat a legkomolyabb fegyvertől a klerikális reakció ellen, a nép és az alsópapság nem értené meg későbbi éles rendszabályainkat. Ellene szól : az előre látható nemzetközi visszhang (a Mindszenty-ügyben az imperialista uszítás kétségkívül befolyásolni tudott olyan rétegeket is, amelyek nem voltak eleve ellenségesek). Kérdéses, hogy célszerű-e ma olyan rendszabályokat alkalmazni, melyek következtében Magyarország újra a nemzetközi imperialista uszítás központjába kerül. 79 Számolni kell azzal is, hogy az ellenségnek sikerülni fog a Grösz és társai elleni pert összekapcsolni a jelenlegi közellátási nehézségekkel, a tszcs-fejlődés következtében kiéleződő osztályharccal a falun és a népi demokrácia ellen hangolhat majd bizonyos kispolgári paraszti, értelmiségi, sőt egyes elmaradottabb munkásrétegeket is. Pro- és kontra érvek egybevetése alapján felmerülhet a következő megoldás: a Grősz és társai elleni anyagot magában a perben teljes mértékben felhasználjuk, a szóban forgó püspököket a per előtt háziőrizetbe vesszük, a perre tanúkként elővezetjük, de őket magukat ebben a perben nem vádlottakként szerepeltetjük, tehát el sem ítéltetjük, hanem csak az ítélet indoklásában térünk ki szerepükre és a kormány az ítélet és az indoklás alapján megfosztja őket püspöki tisztjüktől, internálja őket, nyitva hagyja a későbbi bírói eljárás útját. Ez az utóbbi eljárás persze politikai hatásában nem sokban különböznék a nyílt elítéltetéstől és lefogástól, a magyar népi demokrácia ebben az esetben is az imperialista uszítás céltáblájává lenne, sőt mi magunk adnánk alkalmat az imperialistáknak arra az „érv"-re: a püspököket azért nem mertük elítélni, mert gyengék vagyunk és mert a vádak koholtak. A Grősz-per főtárgyalásáriak második napján (1951. június 23.) helyezték ideiglenes háziőrizetbe Badalik Bertalan veszprémi, Hamvas Endre szeged-csanádi, Pétery József váci és Shvoy Lajos székesfehérvári püspököt. 79 Az Open Society Archives jelentős életrajzi gyűjteménye két csomót is tartalmaz a Grősz József kalocsai érsekről. Az újságkivágások közt több külföldi lap cikkei is megtalálhatók a Grősz-perrel kapcsolatban. HU OSA 30CM0-6. Open Society Archives. Biografical Files. 57. Container. 4-5 Contents. Grősz József.
