A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)

II. FEJEZET DOKUMENTUMOK

5. AZ MDP KV TITKÁRSÁG HATÁROZATA A PÁRT EGYHÁZPOLITIKÁJÁNAK IRÁNYVONALÁRÓL 1951. május 4. Jegyzőkönyv a Titkárság 1951. május 4-én délután 5 órakor tartott üléséről Jelen vannak: Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Révai József, Nagy Imre, Kovács István, Horváth Márton, Kristóf István, Hegedűs András elvtársak. 1.) Egyházpolitikánk kérdése. Előadó Révai József elvtárs. A Titkárság úgy határoz, hogy az Állami Egyházi Hivatal [sic!] felállítására vonatkozó törvényt a Parlament fogadja el. Az elfogadás utáni napon ki kell nevezni az ÁEH vezetőjét és vasárnap nyilvánosságra hozni. Előre ki kell dolgozni a hivatal szervezetét, hogy azonnal funkcionálni tudjon.

62 A püspökök közül csak a legkompromittáltabbat kell letartóztatni. A letartóztatás után, 1-2 napon belül össze kell hívni a püspököket, a katolikus egyházzal történt megegyezést aláíró rendfőnököket és a Papi Békebizottság három tagját. Közölni kell velük a tényállást, követelve a püspököktől, hogy a megegyezés értelmében lépjenek fel a bűnös püspök ellen.

63 Grösz József letartóztatásának másnapján jelent meg a Magyar Közlönyben az 1951:1. törvény az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról, elnökének kinevezéséről és a törvény gyakorlati végrehajtásáról intézkedő 110/1951 (V. 19.) minisztertanácsi rendelet. A hivatal felállítását követően 67 fővel kezdte meg működését. 63 Ez meg is történt. Hamvas Endre június 27-én Dobi István miniszterelnökhöz írt levelében igyekezett magát elhatárolni a Grősz-féle összeesküvéstől. A levél megjelent a Magyar Nemzet június 29-i számában is. Vö. Iratok az igazságszolgáltatás történetéhez. 1. kötet, Szerk.: Horváth Ibolya, Solt Pál, Szabó Győző, Zanathy János, Zinner Tibor. Bp., 1992, 332. p. Mindehhez tudni kell, hogy már a Grősz-per főtárgyalásának másnapján (június 23.) ideiglenes háziőrizetbe vették püspöki kar tagjai közül Hamvas Endrét, Badalik Bertalant, Pétery Józsefet és Shvoy Lajost. A püspöki kar pedig július 3-i ülésén elfogadott nyilatkozatában ítélt el a „ a népköztársaság és annak biztonsága ellen bármiféle és bárki által veze-