A Grősz-per előkészítése 1951 - Párhuzamos archívum (Budapest, 2001)
II. FEJEZET DOKUMENTUMOK
A megbeszélés közvetlenül a vádirat nyilvánosságra hozatala előtt történjék. Amennyiben lehetséges, a vádirat május végén, 25-26-án jelenjen meg. A tárgyalás június 2-án kezdődjék, lehetőleg úgy, hogy négy tárgyalási nap után ítéletre kerülhessen a sor. 64 ítélet után az első minisztertanácsi ülés fogadja el az Elnöki Tanácshoz való előterjesztés céljából azt a határozatot, amely a placetum regiumhoz 65 hasonlóan, az 1948. január 1. óta történt püspöki, püspökhelyettesi és apostoli adminisztrátori kinevezésekre vonatkozólag a kormány jóváhagyását írja elő. Az 1948. január óta kinevezettek öt napon belül kötelesek kérni ezt a jóváhagyást. Az Elnöki Tanács által kibocsátott rendelettől számított egyévi időtartamra egyházi kinevezéshez, nyugdíjazáshoz, áthelyezéshez és előléptetéshez az ÁEH hozzájárulása szükséges. 66 Az ÁEH-ra vonatkozó végrehajtási utasításba bele kell venni, hogy az ÁEH köteles biztosítani az egyház funkcióinak zavartalan menetét. Egyházpolitikánkról a május végén tartandó KV-ülésen beszámolunk. 67 Az ÁEH vezetője Kossá István elvtárs legyen. Elő kell készíteni az ÁEH szervezeti felépítésére, kádereire vonatkozó tervet, gondoskodni kell megfelelő helyiségről. A Minisztertanács az ÁEH ellenőrzésével ideiglenesen bízza meg Darvas József minisztert. tett minden erőszakos és törvénytelen eszközöket igénybe vevő törekvést és cselekedetet ". A kommünikét a július 5-i napilapok széles körben ismerté tették. Vö. Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház tizenhét esztendeje. München, 1988, 110. p. A papi békemozgalom tagjai különböző fórumokon szintén elítélték Grősz érseket és „bűntársait". Vö. Pál József: Békepapok. Bp., 1995, 68. p. 64 A végleges vádirat június 11-én készült el. Lásd a 67. számú dokumentumot. Vádirat Grősz József és társai ügyében. 1951 .június 11. A tárgyalás június 22-én kezdődött és 26-ig tartott, az ítélethirdetésre június 28-án került sor. 65 Királyi tetszvényjog. Zsigmond 1404. évi dekrétuma mondta ki a pápai oklevelek királyi ellenőrzési jogát. Ez a törvény 1850-ig érvényben volt, majd 1870-től, Eötvös József javaslatára, ismét bevezették. A Zsigmond-féle placetum regium részét képezte a főkegyúri jog (jus patronatus regii), ami a „bullások" kinevezését királyi hozzájáruláshoz kötötte. Vagyis a király hozzájárulása nélkül a pápa csak formálisan erősíthette meg a főpapokat hivatalukban. 66 A Magyar Közlönyben 1951. július 4-én jelent meg az Elnöki Tanács 1951:20. számú törvényerejű rendelete a főkegyúri jog gyakorlásáról. 1. § Erseket, címzetes érseket, püspököt, segédpüspököt, főapátot, apátot és szerzetesrendi tartományfőnököt Magyarország területére csak a népköztársaság Elnöki Tanácsának előzetes hozzájárulásával lehet kinevezni. A rendelet visszamenő hatállyal, 1946. január l-jétől volt érvényes. Az ÁEH még júniusban közölte a püspöki karral, hogy egy évig az ordináriusok nem nevezhetnek ki és nem helyezhetnek át papokat a hivatal előzetes hozzájárulása nélkül. 67 Lásd a következő dokumentumot az MDP Központi Vezetősége 1951. május 22-i üléséről.
