Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

jesen az állam alá rendelje. Izsák Lajos szavaival: „ 1951 nyarára az egyház »allanwsilasa« befejeződött. "

149 Ugyanakkor a Grősz-per, világos egyházpolitikai céljai mellett is, tökéletesen beilleszkedik az ötvenes évek „fokozódó osztályharcának", a belső és külső reakcióval való leszámolásnak, a mindenütt ellenséget kereső korszaknak hangulatába.

150 Grősz József letartóztatásának másnapján jelent meg a Magyar Közlönyben az 1951:1. törvény az Állami Egyházügyi Hivatal (ÁEH) felállításáról, elnökének kinevezéséről és a törvény gyakorlati végrehajtásáról intézkedő 110/1951. (V. 19.) minisztertanácsi rendelet.

151 Az Állami Egyházügyi Hivatal elnökének Kossá Istvánt nevezték ki. Az 1951. évi I. törvény szerint a hivatal a vallásfelekezetekkel kapcsolatos ügyek intézése, az egyes vallásfelekezetekkel kötött megállapodások végrehajtása és a vallásfelekezetek állami támogatása céljából jött létre, és a Minisztertanács felügyelete alá tartozott. A hivatal szervezetével és működésével kapcsolatos kiadások fedezéséről az állami költségvetés gondoskodott. A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium vallási ügyköre a hivatal felállításával egyidejűleg megszűnt, ezért az elnevezéséből is törölték a „vallás" szót. Az ÁEH felállításával az egyházakat teljes mértékben az állam alá rendelték. Az egyházakkal kötött megállapodások felügyelete kiváló lehetőséget nyújtott a hivatalnak az egyházak széles körű megfigyelésére, ellenőrzésérc és korlátozására. A gyorsan kiépülő központi és országos hivatali szervezet pedig megteremtette mindennek a feltételeit is. Az ÁEH törvény adta lehetőségeivel élve maga is eljárhatott az ellenszegülő, megbízhatatlan papokkal szemben. Megvonhatta tőlük a kongruát, elérhette az ilyen papok diszpozícióját (áthelyezését más egyházközségbe), ugyanakkor saját püspökeikkel is megbüntethette a papságot. Persze a jutalmazásra, kiemelésre is lehetősége volt. Azokat az ügyeket, melyeket „felderített", de saját hatáskörében már nem tudott megoldani, átadhatta a rendőrségnek vagy egyenesen az ÁVH-nak. Az Állami Egyházügyi Hivatal nem sajátságosan magyar intézmény. A Szovjetunióban csak viszonylag későn, 1943-ban állították fel a Minisztertanács felügyelete alá rendelt Egyházügyi Tanácsot. Addigra már az egyházakat a Szovjetunióban teljesen háttérbe szorították. A szocialista országok közül Románia hozta létre elsőként az 1948. augusztus 3-án elfogadott „kultúrtörvény" alapján az úgynevezett Felekezetügyi Hivatalt. Csehszlovákiában 1949. október 25-én állították fel az Állami Egyházügyi Titkárságot, Lengyelországban pedig 1950. április 19-én hozták létre az Egyházügyi Hivatalt. A kínai Államtanács Egyházügyi Hivatala 1951 januárjától műköGcrgcly Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944 után. Előadások a Történettudományi Intézetben. Bp., 1991. Az előadást követő vitában Izsák Lajos hozzászólása: 25. p. 150 Nem szabad elfelejteni, hogy a Grősz-perrel egy időben a kommunisták nemcsak a „klerikális reakcióval" akartak leszámolni, hanem balra is „ütöttek". 1951 májusában Kádár János egykori belügyminisztert is letartóztatták és három év börtönbüntetésre ítélték. 151 Magyar Közlöny, Bp., 1951. május 19.