Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
dött. Ezekben az országokban, akárcsak Magyarországon, a Szovjetunió példáját követve a minisztertanács, illetve annak megfelelő szerv alá rendelték az egyházi ügyekkel foglalkozó hivatalokat. Bulgáriában már az 1947. decemberi alkotmány, majd az 1948. februári vallástörvény is egyértelművé tette a helyi kommunisták egyházakkal kapcsolatos céljait: teljes rendelkezési jogot biztosított az egyházak belügyeiben a külügyminiszternek. A hitfelekezctekről rendelkező 1949. évi február 26-i törvény pedig tovább erősítette az állami befolyást az egyházak felett, mivel itt is létrehozták a minisztertanács alá rendelt egyházi kérdésekkel foglalkozó hivatalt. Kubában még napjainkban is a kommunista párt Központi Bizottsága irányítja az Egyházügyi Hivatalt. 15 " A Kossá István vezetése alatt álló Állami Egyházügyi Hivatal megalakulása után gyorsan működőképessé vált. Az ÁEH dolgozóinak létszám- és fizetési kimutatása (1951) 15 ' Munkakör megnevezése Létszám Havi munkabér Évi munkabér Hivatalvezető 1 2900 34 800 Hivatalvezető-helyettes 1 2720 32 640 Főosztályvezető 1 2500 30 000 Osztályvezető 1 2050 24 600 Osztályvezető-helyettes 2 3680 44 160 Főelőadó 14 21 000 252 000 Előadó 24 27 840 334 080 Könyvelés vezetője 1 1500 18 000 Könyvelés vezetőjének helyettese 1 1500 18 000 Főkönyvelő 3 3060 36 720 Könyvelő 5 4050 48 600 152 Balogh Margit: Egyházügyi hivatalok. História, 1991. 5-6. szám. 24. p. és Gabriel Adriányi: Geschichte der Kirche Osteuropas im 20. Jahrhundert. Paderborn - München - Wien - Zürich, 1992, 87., 132. és 158. p. 153 A táblázat az Országos Levéltárban őrzött eredeti 1951. évi ÁEH-kimutatás alapján készült. MOL XIX-A-21-b. ÁEH általános iratok. 1. doboz. 2. csomó. A fizetési kimutatás közlésérc azért került sor, hogy össze lehessen vetni a pártállam egyik elnyomó szervénél alkalmazásban állók anyagi helyzetét, megbecsülését a társadalom más rétegeivel. Például a katolikus papságot 195 1 -ben az ÁEH elnöke rendeletileg (1101 —30—4/195 1 /VI. 12./ÁEH) három csoportba osztotta a jövedelem-kiegészítések (kongnia) szempontjából. Az első csoportba a nagyvárosok, illetve a nagyobb ipari cemtrumok (pl. Budapest, Debrecen, Dorog, Győr, Miskolc, Ózd, Pécs stb.), a második csoportba a közepes nagyságú városok, illetve közepesen fejlett ipari városok (pl. Baja, Balassagyarmat, Békéscsaba, Cegléd, Eger stb.), végül a harmadik csoportba a kisebb városok, települések tartoztak. Eszerint a plébánosok kongruája 620-720 Ft, a lelkészeké 520-600 Ft és a segédlclkészeké 420-500 Ft volt. MOL XIX-A-21-a. ÁEH elnöki iratok. 1. doboz. 54/1951 Ein.
