Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
dck felszámolása nemcsak a katolikus egyház és a hívek számára jelentett nagy csapást, hanem többek között a magyar kulturális, szellemi és szociális, karitatív élet is veszteséget szenvedett. A kikényszerített megegyezés, a szerzetesrendek működési engedélyének megvonása után sem enyhült a pártállam egyházra nehezedő nyomása. 1951. március végén az ÁVH letartóztatta a pálos rend valamennyi tagját. 134 Február 25-e és március 2-a között ülésezett az MDP II. kongresszusa Budapesten. A papság bizalommal vegyes aggodalommal tekintett a várható felszólalásokra, határozatokra: „Endrey Mihály a pártkongresszussal kapcsolóiban kijelentette, hogy nem hallott semmi olyan hírt, hogy a kongresszuson támadás készülne az egyház ellen. Szerinte ez nem is lenne politikus, mert egész csend van a katolikus vonalon és a püspökök »hajbókoló Janosok« leltek. [...] Nem bízik abban, hogy a jelenlegi nyugodt hangulat az állam és az egyház között sokáig tart, mert hallott arról, hogy Lengyelországban ismét fellángolt a kommunisták és az egyház között az ellenségeskedés. Hallott arról, hogy Lengyelországban a kormány a békepapok közül — ahogy olt nevezik, a hazafias papokból - akar kinevezni káptalani helynököket az egyházmegyék élére. Ez ellen az egyház természetesen tiltakozik. Endrey számít arra, hogy ez nálunk is megismétlődhet. " Közben a békepapi mozgalom, amely sikeresen választotta ketté a magyar klérust, és amelyet sikeresen használt fel a kormányzat a felsőpapság-cllenes céljai eléréséhez, újabb felhívással fordult a katolikus papsághoz. A Béke Világtanács berlini ülésén felszólította a nagyhatalmak vezetőit, hogy kössenek egymással békét. A Katolikus Papok Országos Békebizottsága a berlini deklaráció aláírását kérte a papságtól. A püspöki kar már márciusban tárgyalt a békcfelhívásról, és az április közepén közzétett nyilatkozatában általánosan hitet tett a béke mellett. Ez sem a kormányt, sem a békebizottságokat nem elégítette ki. Mindenképpen a békeívek aláírását szerették volna elérni. Külön nehezítette a helyzetet, hogy a püspöki kar állásfoglalása nem tartalmazott semmiféle útmutatást a papság számára. Az újabb szakítópróba részeként áprilisban koncentrált támadás indult a sajtóban a püspökök, elsődlegesen Grősz József, Hamvas Endre és Pétcry József ellen. 136 A Kommunista Párt teoretikusai időközben már a katolikus egyházzal szemben követendő új politikát is kidolgozták, amit Révai József az MDP KV Titkárságának 1951. május 4-i ülésén ismertetett a résztvevőkkel. 137 Vö.A magyar katolikusok .szenvedései 1944-1989. Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. Bp., é. n. [1990] 425-426. p. 135 Történeti Hivatal 0-12 302/1. Endrey Mihályról készült ügynöki jelentések (195 1. február 22. és március 1.). 49-50. p. Salacz Gábor: A magyar katolikus egyház tizenhét esztendeje. München, 1988, 103-104. p. 137 MOL 276. f. 54/142. öe. Tervezet egyházpolitikánk módosítására. MDP Titkárság ülésének jegyzőkönyve ( 1951. május 4.) Vö. Révai József: „Egyházpolitikánk kérdése." Proletárdiktatúra és egyház. 1951. Ólmosi Zoltán dokumentumközlése. História, 1991. 5-6. szám. 23-27. p.
