Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
Papi körökben már április végén elterjedt a kalocsai érseki palota elfoglalásának és Grösz kitelepítésének - akkor még -álhíre. l38 Az ÁVH ekkorra már felderítette a kalocsai érsek környezetét, a későbbi per szereplőit már le is tartóztatta. Nagyon alapos előkészítés után, 139 1 951. május 18-án 20 órakor az ÁVH Vajda Tibor őrnagy vezetésével Kalocsán, az érseki palotában letartóztatta Grősz József kalocsai érseket, a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnökét. Grősz minden bizonnyal számított már letartóztatására, hiszen május 19-én, első kihallgatása alkalmából beszámolt arról, hogy május 9-én Czapik Gyula egri érsek telefonon felhívta és sürgősen Budapestre kérette. A személyes találkozón Czapik közölte Grősszel, hogy „ több alkalommal megbízhatónak bizonyult forrásból tudomására jutott, miszerint a magyar kormány csehszlovák mintára egy speciális hivatalt akarfelállítani az egyházzal kapcsolatos ügyek intézésére s ezzel egyidejűleg a püspöki kar öt tagját - köztük engem [Grősz], Pétery és Badalik püspököket — őrizetbe akarnak venni. (Határozottan kijelentem, hogy Czapik nem jelölte meg az információ forrását.) Másnap 10-én Czapik hívására Hamvas püspök is Budapestre jött, s ekkor hármasban, szintén a Központi Szeminárium helyiségében ugyanilyen formában ismertette Czapik a fentieket anélkül, hogy újabb részleteket mondott volna. Ez alkalommal közös elhatározással úgy döntöttünk, hogy a fentiek szerint a kormányzat részéről várható politikai nyomás enyhítése érdekében aláírjuk a békeíveket és erről Darvas minisztert levélben értesítjük. " 14 ° A szándéknyilatkozat akkor már kevésnek bizonyult. A Grősz elleni nyilvános főper 141 képezte a keretét a zárt tárgyalásokon lefolytatott mellékpereknek, amelyekben több száz ítélet született. 142 A Grősz József és nyolc 138 Történeti Hivatal O - 12 302/1. 85. p. 139 1951. május 4-én készült el Gröszröl egy hatoldalas jelentés, amely tartalmazza jellemzését, illetve kapcsolatainak kiértékelését. Ez alapján állították össze május 10-ére keltezve: „Grősz József és társai ügyének tárgyalására az alant felsoroltakat javasoljuk. " Május 17-én már az őrizetbe vétel alapos terve is készen állt. Ebből világosan látszik, hogy nagy technikai apparátussal, körültekintő operatív előkészítéssel, összesen 47 AVH-s bevonásával folytatták le az akciót. Ugyancsak május 17-re készült cl a „ Grősz és társai ügy őrizeteseivel való foglalkozás megszervezése. " Ez tartalmazza a későbbi főper kilenc vádlottja, illetve a tanúk mellé rendelt ÁVH-s kihallgató tisztek nevét, valamint a célkitűzést, miszerint „ F. hó 20-án 8 h-ig valamennyi vádlott és tanú mellé fogdahálózati ügynököket építünk be. " Történeti Hivatal V - 105 752/1. 29-51." p. 140 Történeti Hivatal V - 105 752/1. 59-60. p. 141 A perre vonatkozó iratokat részben a Történeti Hivatal (V - 105 752/1.; V - 105 752/2.; V - 105 752/3.; V - 105 752/4.; V - 105 752/5.), részben pedig Budapest Főváros Levéltára (BFL XXV. 4. f. Fővárosi Bíróság titkos ügykezelés alól kivont perek iratai. 001211/1951 ; 744/1990.) őrzi. Azonban nem zárható ki a lehetőség, hogy még másutt is „lappanganak" a perhez kapcsolódó iratok. A főper anyagát 1951 -ben kiadták. Vö. Grősz József és társai bűnpere. Bp., 1951. 1 2 Gergely Jenő 12 mellékperre utalt 1989. évi előadásában. Vö. Gergely Jenő: A katolikus egyház Magyarországon 1944 után. Előadások a Történettudományi Intézetben. Bp., 1991, 17. p.; Jámbor Ottó a rendőrtiszti főiskola tanára 1987-ben a Grősz-per mellett 11 konkrét mellékpert sorolt fel. Vö. Dr. Jámbor Ottó: Magyar katolikus főpapok a demokratikus átalakulásban 1944-1951. Egyházpolitikai tanulmciny. I—II. kötet. Kézirat. 1987. (Rendőrtiszti Főiskola - Belső használatra! A Dokumentumtárban a 295-87/90-cs és a 295-87/2/90-es számon.) Mai ismereteink szerint a Grősz-pernek 24 mellékperc volt, amelyekben összesen 15 halálos ítéletet hoztak a bíróságok. Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Kronológia. Bp., 1993, 296. p.
