Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

kor már érvényben lévő Beregfy-féle felkoncolási parancs ellenére sem végzik ki, hanem Németországba akarják szállítani. Megszökik. 1945 után 1948-ig a Magyar Kommunista Párt budapesti titkára, 1951-ig az MKP, illetve az MDP KV, PB és Titkárságának tagja. 1946 és 1951 között a Kommunista Párt főtitkárhelyettese. 1948-tól 1950-ig belügyminiszterjelentős szerepet játszott többek között Rajk László elítélésében. 1951-ben Kádárt is letartóztatták, másfél évet ült. 1956. október 25. és október 30. között az MDP elsőtitkára, majd elárulta Nagy Imrét és a forradalmat. 1956 novemberétől haláláig az MSZMP KB tagja. 1956-1988 között a PB-nek is tagja, 19561985 a párt elsőtitkára, majd főtitkára (19851988), végül haláláig elnöke. KÁLLAY MIKLÓS (1885-1955) író, kritikus. 1919 előtt az Alkotmány című lap munkatársa, 1920-tól a Nemzeti Újság rovatvezetője, később a Napkelet című folyóirat felelős szerkesztője. Fordította Rilke, Racine, Rostand, Hofmannstahl müveit. Fontosabb müvei: A magyar irodalom története. Bp., 1929; A pápa és a Vatikán. Bp., 1935; XI. Pius pápa, a béke fejedelme. Bp., 1937. KÁRPÁTI PÁL (1905-1977) 1928-ban szentelték pappá. Az 1950-es években kisegítő lelkész budapesti templomokban. KARSAY DEZSŐ (1910-?) a Somogy megyei Bábonymegyer községben született, a református teológiára 1930-ban iratkozott be. KARSAY FERENC (1910-?) Újpesten született, a református teológiát 1935-től végezte. KATONA JENŐ (1905-1978) író, újságíró, politikus. Rómában a Gregorián Egyetemen a Collegium Germanico-Hungaricum tagjaként filozófiát hallgatott. Budapesten magyar-német szakos diplomát szerzet. 1936-ben a Korunk Szava című folyóirat munkatársa. 1938-tól a Magyar Nemzet főmunkatársa. A német megszállás idején börtönbe került. 1949 és 1953 között a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagja. Szerkesztette a Politika című hetilapot, a Kisgazdapárt napilapját, a Hírlapot, majd a Kis Újsáigot, a Könyvbarát és a Könyvtáros című folyóiratokat. Fontosabb müvei: Prohászka. Bp., 1937; Az élő Kossuth. Bp., 1948; Babits Mihály és Esztergom. Bp., 1971. KEIL MIHÁLY (1909-1954) 1932-ben szentelték pappá. 1954-ben káplán a városmajori plébániatemplomban. KELEMEN KRIZOSZTOM (1884-1950) 1933 Óta pannonhalmi főapát. 1947-ben az Egyesült Államokba emigrált. KEMENES ANTAL (1890-1969) 1915-ben szentelték pappá. Érseki tanácsos, budapesti hitoktatási felügyelő. KEMENES ILLÉS (1885-1943) bencés szerzetes. 1909-től tanított bencés iskolákban, 1920-tól gimnáziumi igazgató Pannonhalmán, majd Budapesten, azután Esztergomban. 1934-1943 között a Budapest vidéki tankerület királyi főigazgatója. KENÉZ FERENC budafoki református lelkész KERÉNYI LAJOS (1927- ) eredetileg piarista volt, a rend feloszlatása után került a központi szemináriumba. 1952-ben szentelték pappá. Káplán a Krisztinavárosban 1953-1957 között, majd a Városmajorban 1957-1958 között. Ezután vidéki plébániákon teljesített szolgálatot, gyakran helyezték más és más plébániára. 1972-től újra a fővárosban működött. KESZTHELYI FERENC (1923- ) az 1950-es években hitoktató Budafokon. 1974-1992 között nagytétényi plébános, 1992-től váci megyéspüspök. KIRÁLY FERENC PACIFIK (1907-1978) ferences szerzetes. 1930-ben szentelték pappá. 1950 szeptemberétől a hazai ferences rendben különféle tisztségeket töltött be. 1957 márciusában Győrben börtönben ült, bár korábban fontos szerepet játszott a papi békemozgalomban. KISBERK IMRE (1906-1982) székesfehérvári segédpüspök 1951 óta. 1956-tól 1969-ig Dunabogdány község plébánosa. 1969 és 1974 között apostoli kormányzó, majd 1982-ig székesfehérvári megyéspüspök. KISCELLI FERENC (1910—?) zugligeti lelkész 1944-1957 között. KOCSIS TAMÁS (1935- ) újságíró. 1946-tól 1952-ig a Kisgazdapárt Kis Újság című lapjánál dolgozik. 1954 és 1962 az ELTE újságíró szakos hallgatója. Az MTI külföldi tudósítója, a Daily News főszerkesztője. 1991-ig a Képes 7 főszerkesztője, 1991 után a Ferenczy Europress Sajtóügynökség főszerkesztő-helyettese. Rózsa Ferenc-díjas. Több útikönyvet írt az NDK-ról, Jugoszláviáról és Koreáról.