Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

zsák terei plébániatemplom plébánosa, címzetes prépost. HOLL BÉLA ( 1922-1997) piarista szerzetes, tanár. 1952-1953-ban Kispesten, 1953-1954-ben Pestújhelyen káplán. HÓMAN BÁLINT (1885-1951) történész, politikus. 1915-től az Egyetemi Könyvtár, 1922-ben az Országos Széchényi Könyvtár igazgatója, 1923-tól a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója. 1925 és 1931 között a budapesti egyetemen a magyar középkor tanára. 1932-től 1938-ig a Gömbös-, majd a Darányi-kormányban, 1939 és 1942 között a Teleki-, Bárdossyés Kállay-kormányban vallás- és közoktatásügyi miniszter volt. 1946-ban a Népbíróság mint háborús bűnöst életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélte [BFL XXV. 1. a 864/1946], a váci börtön rabkórházában halt meg. Fontosabb müvei: Magyar pénztörténet 1000-1325. Bp., 1916; Magyar történet I-V1II. (Szekfü Gyulával közösen). Bp. é. n. HORVÁTH JÁNOS az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke 1952 és 1959 között. HORVÁTH RICHÁRD (1906-1980) cisztercita szerzetestanár 1948-ig, ettől kezdve egyházmegyés pap: lelkész az Ulászló utcai kápolnában, 1951-től plébános a XI. kerületi Szent Imreplébániatemplomban, 1957-től a zuglói plébániatemplomban, 1958-tól a pesti volt ferences templomban. 1950-től haláláig a papi békemozgalom meghatározó, irányító személyisége. 1956. november 5-töl 1971. július 15-ig a Szentszék felfüggesztette a papi szolgálat alól és a katolikus egyházból is kiközösítette. 1954-től a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tagja, 1958-tól 1980-ig országgyűlési képviselő, 1963-tól 1980-ig az Elnöki Tanács tagja. HORVÁTH ZOLTÁN (1911-?) 1930 óta tagja az MKP-nek. 1950 és 1952 között Budapest Városi Tanács X. Oktatási Osztályának vezetője, majd a Híradó és Dokumentum Filmgyárban dolgozott. HRUSCSOV, NYIKITA SZERGEJEVICS (1894-1971) szovjet kommunista politikus. 1918-ban csatlakozott az orosz kommunista párthoz. 1933 és 1937 között párttitkár Moszkvában, a moszkvai metró építésének felügyelője. 1934-től 1966-ig a KV, 1939-től 1964-ig a PB tagja. 1949 és 1953 között az SZKP KV titkára. Sztálin halála után Malenkov és Berija mellett a trojka egyik tagja. 1953-ban az SZKP első titkárává választották, még ebben az évben Beriját, majd 1955-ben Malenkovot is kikapcsolta a hatalomból. 1956-ban az SZKP XX. pártkongresszusán tartott titkos beszédében leleplezte a sztálinizmus hibáit. 1964 és 1966 között elvesztette párttisztségeit. ISTVÁNFI JÓZSEF (1890—?) szombathelyi megyéspap, kisegítő a felső-krisztinavárosi plébánián. IVÁNYI JÁNOS (1894-1954) 1928-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi fakultása, 1950-től a Római Katolikus Hittudományi Akadémia tanára. JANDIK JÓZSEF (1890-1958) 1913-ban szentelték pappá. 1916-1948 között a budapesti egyetemi katolikus gimnázium hittanára, a Regnum Marianum papi közösség házfőnöke. 1951-tői kisegítő lelkész a Szent Mihály-templomban, 1953-tól a belvárosi főplébánia-templomban. JÓZSA ÁRPÁD (1885-1967) 1908-ban szentelték pappá. Káplán a Szent Rita-templomban az 1950-es években. KACZIBA JÓZSEF (1914-1989) 1949-től plébános a cinkotai plébánián. 1969-től címzetes püspök, győri apostoli kormányzó 1975-ig. KÁDÁR ERZSÉBET (1923-?) varrónő, 1945 után Budapest Városi Tanács X. Oktatási Osztályán előadó. 1945 óta tagja az MKP-nek és a Közalkalmazottak Szakszervezetének. 1954-ben a IX. kerületi tanítóképzőbe helyezték át. KÁDÁR (CSERMANEK) JÁNOS (1912-1989) írógépmüszerész, kommunista politikus. 1931-ben kapcsolatba került a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel, 1933-ban már a titkárság tagja. 1933 és 1935 között börtönben ült. 1942-ben az illegálisan újjászerveződő Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja. 1943 februárjától a párt vezető titkára. Négy hónap múlva feloszlatta a KMP-t és létrehozta a Békepártot. 1944 júniusában a jugoszláv határon, mint katonaszökevényt letartóztatták, de nem ítélték a haditörvényszéki gyakorlatnak megfelelően halálra, csak két évet kapott. Négy hónap múlva már újra Budapesten van. 1944 novembere előtt újra elfogják, de az ak-