Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

BABICZ JÁNOS (1916-?) plébános az újpest-megyeri plébánián 1949 és 1953 között. (Elődjét, Márk Lajos plébánost 1949-ben letartóztatták és 1954-ig internálták.) BABOCSA ENDRE (1915-?) címzetes apát. 1945-1950 között plébános Rákosligeten. Az ÁEH helyezte a békepapot 1950-ben a budapesti belvárosi főplébániára Balázs Lajos plébános helyére. Mindszenty József esztergomi érsek utasítására Szabó Imre érseki helytartó 1956 novemberében Beresztóczy Miklós és Horváth Richárd mellett Babocsát és nyolc másik békepapot függesztett fel papi hivatásából. 1957-től újra egyházi szolgálatban. A hazai papi békemozgalom egyik vezető személyisége. BÁBSZKY GYULA (1913-1996) 1936-ban szentelték pappá. 1952-1955 között kisegítő volt a belvárosi Szent Mihály-plébánián, majd káplán a Bakáts téren (1955-1958). 1980-tól érseki tanácsos. BÁDY FERENC (1912-1984) 1936-ban szentelték pappá. 1942-1947 között káplán volt a ferencvárosi plébánián. 1944 telén részt vett zsidó üldözöttek mentésében. 1951-1956 között Óbudán plébános. 1956-1957 rektor az esztergomi szemináriumban. 1957-től budapest-újlaki plébános. Az 1950-es években a Katolikus Karitász igazgatója. 1951-től címzetes apát, 1977-től protonotárius kanonok, 1978-tól esperes. 1982-ben főesperes lett. A hazai papi békemozgalom egyik vezető személyisége 1950-től haláláig. BAKOS KÁLMÁN (1913-?) hitoktató Pestújhelyen 1951- ben, káplán Pesterzsébeten 1952-ben. 1952- 1975 között a kispesti főplébánia plébánosa. BALÁZS LAJOS (1911-1984) 1934-ben szentelték pappá. 1946-195l-ig a belvárosi főplébánia népszerű plébánosa. Megpróbált külföldre távozni, de Szombathely környékén elfogták. 1951 és 1956 között börtönben ült. Szabadulása után visszakerült a belvárosi főplébániára, a szintén börtönből szabadult piarista Bulányi Györgyöt vette maga mellé káplánnak. A forradalom- és szabadságharc bukása utáni megtorlás Balázs plébánost is elérte. 1957. március 6-án tartóztatta le a rendőrség, de még ebben az évben kiszabadult. 1958-1959: plébános Héderváron. 1959-1961: betegszabadságon volt. 1966 és 1967 között ismét börtönben ült. BALOGH ANDRÁS (1913-1985) 1937-ben szentelték pappá. 1951-1954 kisegítő lelkész a budapest-városmajori plébániatemplomban, 19541955 között az újlaki plébániatemplomban káplán, 1955-től kápolnaigazgató a császárfürdői kápolnában. 1980-ban tiszteletbeli kanonok lett. BALOGH FERENC (1908-1994) piarista szerzetes, igazgató 1949-1950-ben a veszprémi, 19511957 között a budapesti piarista gimnáziumban. BALOGH ISTVÁN (1894-1976) szeged-alsóközponti, majd szeged-alsótanyai katolikus pap. Korrupciós és nőügyeiről a kommunisták számos adatot gyűjtöttek Össze. (PIL 274. f. 7/226. és 227. őe.). 1944-ben a Független Kisgazdapárt szegedi szervezetének alapítója és elnöke. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés előkészítésében is részt vett miniszterelnökségi államtitkárként. 1945. január 20-án Vörös János és Gyöngyösi János mellett ö írta alá Moszkvában a fegyverszüneti megállapodást. 1947 március és június között Balogh István volt az FKGP főtitkára. Júliusban kilépett a Kisgazdapártból, és megalapította a Független Magyar Demokrata Pártot (Balogh-párt). 1949 és 1951 között az Elnöki Tanács tagja. 1951-ben Kemence községben lelkész, majd Budapesten plébános. BALTAZÁR LAJOS a budafoki református egyházközség világi gondnoka. BÁNÁSS LÁSZLÓ (1888-1949) debreceni plébános 1942-től, majd 1945-től veszprémi apostoli kormányzó, 1946-tól veszprémi megyéspüspök. BANGHA BÉLA (1880-1940) jezsuita hitszónok. 1895-ben belépett a jezsuita rendbe, 1909-ben pappá szentelték. 1913-ban megalapította, és tíz évig szerkesztette a Magyar Kultúra című folyóiratot. 1918-ban Baranyay Lajossal és Buttykay Antallal létrehozta a Központi Sajtóvállalatot. 1919-ben élesen támadta a proletárdiktatúrát. 1922-től Hollandiában, Észak- és Dél-Amerikában tartott előadásokat. 1923 és 1926 között Rómában a Mária-kongregációk lapját szerkesztette. Az Actio Catholica egyik alelnöke.