Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

BÁNK JÓZSEF (1911- ) egyetemi tanár, 1943-tól a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Hittudományi Karán, majd 1950-től a Római Katolikus Hittudományi Akadémián. Győri segédpüspök (1964-1969), váci püspök ( 1969-1974), egri érsek ( 1974- 1978), majd ismét váci püspök volt 1987-ig. BARABÁS FERENC (1914-?) kisegítő lelkész a Bazilikában. BARANKOVICS ISTVÁN (1906-1974) újságíró, katolikus politikus. 1943-tól a Magyar Nemzet főszerkesztője. 1945-től a Demokrata Néppárt főtitkára, az 1947. évi választások után képviselő. 1949-ben az USA-ba emigrált. BARANYl JÁNOS ( 1891-?) 1916 óta tanított, zenetanári oklevelet 1925-ben szerzett. A zenei gimnázium igazgatójává 1950. szeptember l-jével nevezték ki. 1948 óta tagja volt az MKP-nek, majd az MDP-nek. BARDÓCZ ERNŐ (1919-?) az ötvenes években káplán a pestszentlőrinci plébánián. BÁRDOS FERENC (1927- ) 1953-ban szentelték pappá. 1953-1955 között káplán Budapesten a III. kerületi Segítő Szűz Mária-plébánián. 1955-től 1970-ig vidéki plébániákra, majd 1971-től újra a fővárosba helyezték. 1984-től a belvárosi főplébánia-templom plébánosa. 1977-től protonotárius kanonok, 1985-től főesperes. BÁRDOS LAJOS (1899-1986) zeneszerző, zenetudós, karnagy, a Zeneművészeti Főiskola tanára. 1925 és 1929 között gimnáziumi tanár Budapesten, ezzel egy időben karnagy a városmajori plébániatemplomban, majd a Mátyás-templomban. 1931-ben részt vett a Magyar Kórus Kiadóvállalat megalakításában. 1945-1946 a Zeneművészeti Főiskola igazgatótanácsának tagja (1950-ben megszűnt az egyházzenei tanszak). 1952-től a zenetudományi tanszak vezető zeneelméleti tanára lett. Számos állami kitüntetést kapott. 1962-ben a Mátyás-templomból, 1966-ban a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskoláról vonult nyugdíjba. BENCZE LAJOS (1903—?) címzetes esperes, plébános a XX. kerületi Pesterzsébet-pacsirtatelepi Magyarok Nagyasszonya-plébánián 1937 és 1961 között. BERDA JÓZSEF (1902-1966) Baumgarten-díjas (1944), József Attila-díjas (1965) költő. Újpesten élt. Első verseskötete 1923-ban Könynyek útja és egyéb írások címmel jelent meg Krúdy Gyula előszavával. Versei megjelentek a Nyugat, a Szép Szó, a Széphalom hasábjain és az Est-lapokban. Béke című 1940-es kötetét elkobozták. 1945-ben halálhírét költötték. Az epikureista életszeretet megszólaltatója. Verseiben ódai hangon írt a hétköznapi lét örömeiről, az evés-ivás élvezetéről. Fontosabb verseskötetei: Vérző napok. Bp., 1927; Egyedül. Újpest, 1928; Férfi hangon. Újpest, 1933; Élj és énekelj! Bp., 1954; Égni! Elégni! Bp., 1964. BERECKY ALBERT (1893-1966) református püspök. Tanulmányait Budapesten, Pápán és Bázelben végezte. 1930-tól budapesti lelkész. 1945 után rövid ideig a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban államtitkár volt. 1948 és 1958 között a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöki tisztét töltötte be. Vezetője volt a református konventnek és zsinatnak. Az egyházi békemozgalom vezető személyisége, az Országos Béketanács és a Hazafias Népfront elnökségének tagja volt. BERESZTÓCZY (BARTMANN) MIKLÓS (1905-1973) kanonok, pápai kamarás. 1930-tól prímási levéltáros, majd 1939 és 1947 között a VKM I. (katolikus) ügyosztályát vezette. Az AC igazgatója volt. 1948 novemberében, a Mindszenty-per előkészítése idején tartóztatták le. A Népbíróság 1949. március 10-én 8 havi fogházbüntetésre ítélte Mindszenty József esztergomi érsek feljelentésének elmulasztása miatt. Büntetését a buda-déli és kistarcsai internálótáborokban töltötte le. 1949 nyarán szabadult. 1950 és 1956 között a Katolikus Papok Országos Békebizottsága elnöke, a papi békemozgalom meghatározó személyisége 1950-től haláláig. 1950-től esztergomi káptalani helynök, 1951-től 1956-ig esztergomi általános helynök volt. Országgyűlési képviselő (1953-1973), az országgyűlés elnöke (19611973). Érseke, illetve a pápa határozata alapján a papi szolgálat végzésének jogától felfüggesztették, illetve a katolikus egyházból kiközösítették 1956. november 5-től 1971. július 15-ig. BERIJA, LAVRENTYIJ PAVLOVICS (1899-1953) grúz származású szovjet kommunista politikus. 1917-ben lépett be a kommunista pártba. 1921 óta dolgozott a GPU-nál. 1931 és 1938 között az SZKP Grúz és Kaukázuson Túli Területi Bizottságának titkára. 1934-ben bevá-