Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
III. FEJEZET SZERÉNYI SÁNDOR 1953. ÉVI HAVIJELENTÉSEI
c) Végül nem minden célzatosság nélkül az ellenség iránti megbocsátás rothasztó szellemének evangéliumi alapon való terjesztése. I. /A piaristáknál I 953. II. 8-án reggel a 8 órás misén a prédikációt Medvégy 16 nevű piarista hittanár tartotta. Szt. Pál nagy lelkierejéről beszélt és minthogy az evangélisták utódai a papok és papjelöltek, tehát a piarista diákok, így az ő példamutatását állította eléjük. De nemcsak ezeknek, hanem akik a „mai időkben" jó katolikusok akarnak lenni. Amit ezután mondott, kis szünetet tartva átszellemült hangon színezte: „az idők változásában, ma különösen sorsdöntőén szükség van jó papokra és katolikusokra. A színezéssel úgy emelte ki a mondanivalóját, hogy minden bizonnyal »változás« következik s ezt mindenki megérezze." a. /Az első szombati Mária-ájtatosság sorozatban 1953. II. 7-én a Bosnyák téri templomban Bády Ferenc, a karitász igazgatója tartott igen reakciós beszédet. Eddig azzal jeleskedett, hogy mindig ő tartotta a legdemokratikusabb prédikációkat, most az ellenkezőjét tette. Tehát már nemcsak a kitelepítettek támogatására ad utasítást, hogy „rászorulók", „szegényeknek" címén [sic!] kell támogatni őket, mert a megtagadása embertelen - mondotta Halásznak, Dérnek, hanem most már uszít is. Beszédében dicsőítette a pápát és a csalhatatlanság dogmáját s ezeket mondta: „Sokszor mutatkozunk hitünkben gyengének, reménységünk hasonlít az apátiához, szeretetünk pedig abból áll, hogy szeretjük bírálgatni embertársainkat. A mai élet tele van »bölcsekkel«, akik mindig bírálgatják az egyházat. Voltak, akik a pápai csalhatatlanság dogmájának kihirdetésekor azt vitatták, hogy ez megakadályozója a keresztény felekezetek közeledésének. Az ilyen bírálgatok helyett igazi katolikusokra van szüksége a mai életnek. Az igazi katolikusok ugyanis Róma útján keresik az igazságot minden kérdésben. Erősítőjük a szilárd meggyőződés a pápa csalhatatlanságában. A munkát az Isten dicsőségére végzik, s mihelyt annak verítékét letörlik, ezrével jönnek imádkozni Szűz Mária oltalmáért." 18 Palotay László volt jezsuita László Istvánnak úgy jellemezte, hogy amikor demokratikusan beszél, akkor a békemozgalomnak csak éppen barátja, amikor pedig Rómát dicsőíti, a változást váró ellenforradalmi elemekhez való orientáció megnyilatkozása Bádynál. 19 Ez a legutóbbi szereplése és a karitászbeli kitelepítettek segélyezési politikája ezt látszik igazolni. b. /Az Egyetemi-templomban 1953. II. 8-án Folba nyugdíjas, volt horthysta tábori főesperes, alezredes, legitimista ellenforradalmár beszélt a 10 órai misén. Arról beszélt, hogy 1932-ben egy füzetet talált az íróasztalán. A füzet Gömbös miniszterelnök 95 pontját, gyors programját tartalmazta, mellyel meg akarta változtatni a magyar életet. A hátlapján 2932 évszám volt, vagyis a nyomdász 1000 esztendőt ugrott. A program megbukott. Igy járnak mindazok, akik egyszerre, máról holnapra akarják az átalakulást. Az élet erőinek ki kell forrniuk - egészséges változás csak így jöhet létre. Gömbösről beszélt, de úgy, hogy a jelent rágalmazta. A reakciós közönség jólesően vette, hogy egy végleg eltűnt, bukott politikai korszakkal hozta egyvonalba a szocializmus építését. A „bekövetkező változás" érzését igyekezett ébren tartani és fejleszteni. 20 16 Helyesen: Medvigy Mihály. 17 Lásd II. fejezet 11. számú dokumentum. 18 Lásd II. fejezet 11. számú dokumentum. 19 Szerényi Sándor teljesen félreértette a László István jelentésében leírt Palotay Lászlóra vonatkozó részt. Lásd II. fejezet 11. számú dokumentum. 20 Lásd II. fejezet 12. számú dokumentum.
