Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

reakcióval az óv végéig végezni kell. 1948 tavaszán szük körben még egyértelműbben nyilatkozott: ,,Es most majd jön az egyház! Megfogjuk az egyház heréjét! Megmarkoljuk! "

60 A kommunisták saját embereiket küldték a református és evangélikus gyülekezetekbe, ahol ezek elkezdték a többséget belülről bomlasztani. Ravasz László dunamelléki református püspököt Veress Péter honvédelmi miniszter, Tildy Zoltán köztársasági elnök (mindketten reformátusok) és Bereczky Albert országgyűlési képviselő (Ravasz utódja) is távozásra szólitotta fel március végén, április elején. E hónap végén tartotta a Református Egyház Zsinati Tanácsa ülését, melynek első napján Ravasz lemondott a Konvent elnöki tisztéről. (1953-ban még Kálvin téri lelkészi szolgálatból is nyugdíjazták.) A református egyház új vezetése haladéktalanul (május 21.) megkezdte a tárgyalásokat az állammal, majd 1948. október 7-én a Magyar Népköztársaság kormánya és a Magyarországi Református Egyház vezetői alá is írták azt az egyezményt, melynek értelmében az állam húsz évig illetménykiegészítést, kongruát folyósít. A református egyház - egyelőre - négy teológiai főiskolát és négy gimnáziumot tarthatott meg. Ugyancsak 1948. október 7-én írták alá a Magyarországi Unitárius Egyház és a Magyar Népköztársaság kormányának képviselői a megegyezést. Ordass Lajos evangélikus püspököt viszont le kellett tartóztatni ahhoz, hogy az evangélikus egyházzal is meg lehessen egyezni. 1948 végére a katolikus egyház kivételével, valamennyi magyarországi történelmi egyházzal és felekezettel megszületett a megállapodás.

61 A magyar társadalmat 1948 nyarán feszültségek és indulatok osztották meg. Kommunista agitátorok, szakszervezeti szónokok és népi kollégisták járták a falvakat, bizonygatták az iskolák államosításának haladó és előnyös voltát. Az újságok és a rádió szünet nélkül sulykolta a felekezeti iskolák gyenge oktatási színvonaláról, a rossz feltételekről szóló híreket. Helyenként beígért engedményekkel, juttatásokkal, több fizetéssel, karrierlehetőséggel, jobb körülmények biztosításával igyekeztek rábírni az egyházi iskolákban dolgozókat és tanulókat, hogy az iskolák államosítása mellett te59 Balogh Margit-Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Kronológia. Bp., 1993, 269. p. Vö. Szabad Nép, 1948. január 11.4. p.: Rákosi Mátyás elvtárs hatalmas beszéde Magyarország népi demokratikus átalakulásáról. „Az egyházi reakció a földosztás, a 3 éves terv, a nemzeti hagyományok és népünk békéje ellen. Végül a demokrácia ez évi feladatai között van az egyház és a népi köztársaság viszonyának rendezése. Meg kell szüntetni azt a tarthatatlan állapotot, hogy a magyar nép ellenségeinek zöme az egyházak, elsősorban a római katolikus egyház palástja mögé bújik. [...JA magyar demokrácia eddig minden problémát, amely elé a történelem állította, megoldott! Amikor napirendre tűzi, végezni jog ezzel a reakcióval is, mely az egyhciz köntöse mögé búvik. (Óriási taps. A konferencia résztvevői helyükről fölugorva, tomboló lelkesedéssel ünneplik Rákosi elvtársai.) " 60 Vö. Pünkösti Árpád: Rákosi a csúcson 1948-1953. Bp., 1996, 73. p. 1 A Magyar Köztársaság kormánya az izraelita felekezet vezetőivel december 7-én, a Magyarországi Evangélikus Egyházzal december 14-én írta alá a megállapodást. Vö. Balogh Margit - Gergely Jenő: Egyházak az újkori Magyarországon 1790-1992. Kronológia. Bp., 1993, 270-282. p. és László Révész: Staat und Kirche im „realen " Sozialismus. Recht und Wirklichkeit. Bern - München, 1986, 168. p.