Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

sok után, 1948-1949 fordulóján, a Demokrata Néppárt is áldozatul esett a kommunista szalámitaktikának. 55 Az 1947-es választások után ismét napirendre került az egyházpolitika, ezúttal nyíltan a felekezeti iskolák ürügyén. Az események felgyorsulásának, a magyar kommunisták határozottabb fellépésé­nek a hatalom megszerzése érdekében, kétségkívül az volt egyik legfontosabb oka, hogy 1947. szeptember 22. és 27. között a lengyelországi Szklarska Poréban megala­kult a Kommunista és Munkáspártok Tájékoztató Irodája (Kominform). Az értekez­leten a jugoszláv elvtársak erős kritikával illették az olasz és francia kommunisták ve­zetőit „opportunista parlamentáris" politikájuk miatt. Ugyanakkor Zsdanov tolmá­csolta a szovjet pártvezetés új helyzetértékelését, amely szerint a világ két részre osz­lott: a béketáborra és az imperialista táborra. Zsdanov méltatta a jugoszláv és az albán kommunista pártot a fordulat terén elért jó eredményeiért, de elmarasztalta a többi kommunista pártot, köztük a magyar kommunistákat is, lassúságukért. 56 Gyilaszék és Zsdanov korholó szavaiból kiérthették a kommunista pártok vezetői, hogy Moszkva gyorsabb eredményeket vár. A hidegháború kezdetével egyre inkább eldőlt a ke­let-európai népek sorsa. A Magyar Kommunista Pártot a választásokon elért eredmé­nye is nyíltabb fellépésre bátorította. Az egyházakkal, elsősorban a katolikus egyházzal szembeni kommunista propa­ganda 1947 végére egyre inkább fokozódott. Az újabb támadások Révai József 1947. december 12-én a Zeneakadémián megtartott előadásával indultak meg. Révai „A de­mokratikus nevelés szelleme " című beszédében leszögezte: a nevelésnek állami fel­adatnak kellene lenni, annál is inkább, mert a felekezeti iskolákat az állam tartja el, azonban semmi befolyása nincsen azokban. 57 A beszéd jelezte, hogy a Kommunista Párt teljes körű támadásra készül mind a pártok, mind az egyházak ellen. Ilyen szellemben írta Rákosi 1948. január 9-én Farkas Mihálynak a katolikus egy­házzal kapcsolatban: „Az egyházat is kezdik sarokba szorítani. Tegnap Mindszenty el­nökletével volt egy úgynevezett »kispüspöki« értekezlet, amelyen elhatározták, hogy egyelőre nem hivatalosan felveszik a demokráciával - név szerint velem — a megbeszé­lést [sic]. A holnapi pártkonferencián, amelynek előkészületei eddig rendben lefolytak, erőteljesen oda fogok sózni neki. " 58 Rákosi Mátyás a Magyar Kommunista Párt buda­pesti funkcionáriusainak január 10-i értekezletén valóban bejelentette, hogy a klerikális Barankovics István 1949. február 2-án (egy nappal a Mindszenty-per kezdete előtt) emigrált Bécs­be. A Demokrata Néppárt fcbaiár 4-én jelentette be a parlamentben a párt feloszlását. Vö. Izsák Lajos: A Keresztény Demokrata Néppárt és a Demokrata Néppárt 1944-1949. Bp., 1985, 158. p. Fejtő Ferenc: A népi demokráciák története. Budapest-Párizs, 1991, 138. p. és Curt Gasteyger: Europa Zwischen Spaltung und Einigung 1945 bis 1993. Bonn, 1994, 102. p. 57 Mészáros István: Mindszenty és Ortutay. Bp., 1989, 108. p. Révai beszéde is, és az iskolakérdés fel­vetése is alaposan elő volt készítve. Ezt bizonyítja Révai József és Alexits György levelezése is. Vö. PIL 274. f. 21/75. öc. 4-6. p. 58 PIL 274. f. 7/125. őc. Rákosi levele Farkas Mihályhoz. 1948. január 9.

Next

/
Oldalképek
Tartalom