Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

volnának." Vegye rá őket, hogy gyónásra, áldozásra vele együtt menjenek. „Gyönyö­rű az, amikor együtt áldozik a család." 4. Raáb Kornél beszédében nem volt kifogásolható, tendenciózus beállítás, de attól kell tartani, hogy itt is túlságosan naggyá fejleszti a katolikus gyermekgondozást, ahogy a felső-krisztinai templomban megtette az általános iskolás korú gyermekek körében. Úgy látszik: itt is a kisebb gyermekek lelkigondozásával akar foglalkozni. Erre vall, hogy az eddigi szokással ellentétben neki kis - 10-12 éves - gyermekek mi­nistrálnak reggel 6 órakor kezdődő miséjén. Az anyák kedvelik Raáb Kornélt, jónak tartják hitoktatási módját. 5. Vasárnap reggel Kelenföldre mentem, hogy lássam a kisegítő kápolna tedeumát. Útközben láttam, hogy az általános iskolákba úttörőruhás kislányok, kisfiúk mentek. El volt rendelve, hogy a középiskolák tornaünnepélyére valamennyi iskolafaj [sic!] vo­nuljon ki. (Legalábbis a XIV. kerületben ez volt a körtelefon intézkedése.) Arra gon­doltam, hogy Kelenföldön változtattak az eredeti terven s a tedeumot délutánra tették. Kislányok mondták meg, hogy a tedeum a 9 órai misén lesz, délelőtt. Átmentem a templom 8 órai miséjére. A múltheti szónok - a jellegzetes bariton hangú, magas, szemüveges pap - prédikált. Már tudom a nevét: Paulainak hívják. (Neve hiányzik a jegyzékben.) Gondosan készül a prédikációra, de a gondosság nem a kifejezések érthetőségében, hanem bizonyos nagystílüségre és tudományoskodásra törekvésben nyilvánul meg. Ám a kelenföldi reakciósok így is eleget értettek meg ab­ból, amit Paulai felcifrázva mondott. Beszéde első részében az evangélium alapján arról szólt, hogy Istennek több gondja volt egyetlen bűnös megtérésére, mint 99 hívő, jó emberre. De a krisztusi lelkiség ereje az egyetlen bűnös megtérését ünnepi, boldog örömévé tette a 99 jó embernek is. A krisztusi lelkiség - a legmagasabb életideál ­Paulai szerint: a népvándorlást követő lovagiság idején valósult meg az emberekben legjobban. Aztán hanyatlás, majd a jansenizmusban 167 a katolicizmussal való teljes szembehelyezkedés következett be. A mai időkre térve - Paulai azt állította, hogy az emberiség valójában ma is ezt a legmagasabb, krisztusi életideált keresi. Nélkülöz­nek, gyötrődnek, éheznek és szomjaznak, de éhségnél, szomjúságnál - mindennél na­gyobb bennük az a vágy, hogy a legmagasabb életideál, a krisztusi élet szellemében éljenek, oda elérkezzenek. Az emberek legjobbjai nem az életszínvonal javításáért él­nek és küzdenek, hanem a legmagasabb életideál követéséért. Ezt tegyük mi is stb. Paulai beszéde eléggé teljes [sic!] szembehelyezkedés volt a szocializmussal. A templomlakó Öregek is ilyennek találták s mise végén a templom előtt így beszéltek róla. Jansen, J. Kornelius (1585-1638) holland teológus, Ypern püspöke. Munkássága elsősorban Francia­országban hatott. Hívei: Arnauld, Pascal, Nicole Perrault. A janzenizmus filozófiai, teológiai reformmoz­galmat indított el a 17-18. századi katolikus egyházban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom