Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

II. FEJEZET LÁSZLÓ ISTVÁN 1951. ÉS 1953. ÉVI JELENTÉSEI

6. 10 órára a kápolnába mentem. Legalább 250 gyermek ült a padokban s állt a padok mellett. Ezek leginkább kis, alsóosztályos gyermekek voltak. Voltak nagyobbak is a kápolnában, de nagyobbak főleg a templom 8 órai és fél 10 órai miséjén voltak. Az úttörőmhát nem díszítette a vörös nyakkendő. Azt a lányok szépen összehajtották és imakönyvük mellé tették. Elvétve lehetett látni néhány fiút, aki nem vette le vörös nyakkendőjét a templomban vagy a kápolnában sem. A kápolna egészen tele volt. De a kápolnai misén részt vevő gyermekek számához mindenesetre hozzá kell tenni még legalább 120-at. Ezek a templom 8 órai és fél 10 órai miséjén voltak. Összesen tehát 350-370 gyermek jött ide iskolája helyett. Elég szép rend volt a 9 órai misén. A kápolnából nagyrészt kiszomltak a szülők, hogy a gyermekek jól elhelyezkedjenek. 3 nagyobb lány ügyelt fel rájuk s rendezte kivonulásukat áldozásra. Ezek a lányok 18-20 évesek lehettek. Nem iskolások. Valami lánykongregáció-félc lehet itt is, ennek a tagjai. (Egyébként itt a „templomgondozókat" egyesületként kezelik, s külön ájtatosságokat tartanak számukra. Lehet, hogy ebbe az egyesületbe tartoznak nagyobb lányok is. Ezt pontosan csak többszöri látogatás útján lehetne megtudni. „Ági néni" most hiányzott a kápolnából és hiányzott Takách plébános is. Nagyobb iskolásfiú perselyezett s ilyenek végezték a többi sekrestyés i teendőt. A hannóniumon egy szemüveges, 20 év körüli lány játszott. Az énekben nagyobb iskoláslányok csoportja segítette. Mise után egy szülővel beszéltem. Elmondta, hogy az áldozás előtti gyónás, a szombati program is szerencsésen ment végbe. Persze, gyónó sokkal több volt, mint amennyi vasárnap megáldozott. Ezen a misén főleg a kicsinyek áldoztak. Rózsavölgyi atya beszéde is ezeknek szólt. A nagyobbak más miséken hallgatnak prédikációt. Rózsavölgyi atyának és Szappanyos atyának is gondja van rá, hogy minden lehetőséget kihasználjanak, de baj, hogy ez a kápolna ennyi gyermeknek kicsiny. 7. Rózsavölgyi ártatlan és rövid beszédet mondott. Az évzáró hálaadás ünnepe van, mondta. „Elsősorban hálát kell adni Istennek a sok ajándékért. Isten ajándéka, hogy tudásban gyarapodtatok és erőben, egészségben fejlődtetek. Hálásnak kell lennetek szülőitek iránt, akiknek Isten után mindent köszönhettek. Imádkozzatok értük." Most következett volna annak szokás szerinti megemlítése, hogy „tanítóitoknak, tanáraitoknak is sokat köszönhettek". Ez már kényes pont lett volna. Rózsavölgyi tehát megkerülte ezt. „Még fel lehetne sorolni azt a sok ajándékot, amit kaptatok, de akkor estig nem lenne vége a misének." Ezért csak arról szólt, hogy be kell ismerni a hibákat, gyöngeségeket és segíteni kell rajtuk. Beszélt arról is, hogy a nyári szünet igen alkalmas a hitélet fejlesztésére. A gyermekek naponta hallgathatnak misét, gyakran meggyónhatnak, áldozhatnak s otthon szülőiknek segíthetnek, ami szintén hozzátartozik Krisztus követéséhez. Szóval - minden előkészület megtörtént arra, hogy a nyári szünetben itt a hitélet, a katolikus gyermekgondozás még intenzívebb legyen. 8. Ezután még be akartam nézni újra a templomba, ahol vége felé járt a fél 10 órai mise. Ismét olyan pap misézett, akit még nem láttam itt, s akit nem ismertek. Elmen-