Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)

I. FEJEZET BEVEZETÉS

dokumentum, hogy a pápa kézhez kapta-e

12 az Ideiglenes Kormány listáját. A Szentatya a veszprémi püspököt választotta meg esztergomi érsekké. Az Ideiglenes Kormány tudomásul vette a döntést, és egy üdvözlő táviratban köszöntötte az újonnan kinevezett érseket. Mindszenty József szeptember 22-én választáviratban viszonozta Dalnoki Miklós Béla miniszterelnök jókívánságait: „Meleg gratulációját hálásan köszönöm, az ország első közjogi méltósága hazája rendelkezésére áll. "

I3 Az első kormányintézkedések ugyan csak közvetve, mégis rendkívül érzékenyen érintették az egyházakat, elsősorban a katolikus egyházat. Amikor 1944. december 21 -én Debrecenben összeült az Ideiglenes Nemzetgyűlés, Budapest és az ország nagy része még a németek és a nyilasok kezén volt. A Nemzetgyűlésben több mint 30%-kal, az Ideiglenes Nemzeti Kormányban két miniszterrel képviseltette magát a Magyar Kommunista Párt, ami egyáltalán nem felelt meg a valós politikai viszonyoknak, hiszen ekkor még alig néhány ezer volt a kommunista párttagok és szimpatizánsok száma az országban. Az Ideiglenes Kormány egyik alapvető fontosságú döntéseként 1945. március 17-én fogadta el a földreformról szóló 600/1945. számú rendeletét,

14 amely a hosszú idő óta égető szükségességü magyarországi agrárreform megoldását kívánta.

15 Ezt a lépést te12 A korábbi gyakorlat szerint a mindenkori nuncius közölte a kormány nem hivatalos, bizalmas listáját a Szentszékkel. Msgr. Angelo Rottának azonban már 1945 áprilisában el kellett hagynia az országot, így ezzel a lehetőséggel nem tudott élni a kormány. 13 A távirat eredetije a Politikatörténeti Intézet Levéltárában. PIL 274. f. 7/247. őc. Grősz József, illetve Mindszenty József levelezése a miniszterelnökkel. 16. p. A magyar prímások közjogi méltósága a középkorban gyökerezik. 1715 óta a hercegi cím is megillette a prímást. Egyéb tisztségei mellett a magyar katolikus egyház feje a király fő- és titkos kancellárja (summus ct secretarius canccllarius regius), a királyi pecsét őrzője és törvényes bíró is volt. Természetesen a méltósághoz tapadó régi jogokat már a két világháború között sem gyakorolta a prímás. Mindszenty nem a régi jogok felújítására utalhatott, sokkal inkább arra, hogy közjogi méltóságából fakadóan, minden pártpolitika felett álló morális erőként hazája szolgálatában áll. Vö. Erdő Péter: Mindszenty és a prímási tisztség. In Magyar egyháztörténeti évkönyv. Bp., 1994, 178. p.; Mészáros István: A „homo rcgius"-fikció. Valóság, 1995. 4. szám. 68-79. p. 14 Az Ideiglenes Nemzeti Kormány 600/1945. ME számú rendelete a nagybirtokrendszer megszüntetéséről és a fóldmíves nép földhözjuttatásáról. Magyar Közlöny, Debrecen, 1945. március 18. - Kárpótlás nélkül teljes egészében elvették a háborús bűnösök, nyilasok, nemzetiszocialista vezetők és a Volksbnnd-tagok földbirtokait. Ugyancsak kisajátították az 1000 holdnál nagyobb birtokokat. Kártalanítás ígéretével vették el tulajdonosaiktól a 100 holdnál nagyobb úri és a 200 holdnál nagyobb paraszti birtokokat. A rendelet végrehajtásával az Országos Földbirtokrendczö Tanács különböző szintű szerveit, illetve a községi fóldigénylő bizottságokat bízták meg. Vö. Pető Iván - Szakács Sándor: A hazai gazdaság négy évtizedének története 1945-1985. I. kötet: Az újjáépítés és a tervutasításos irányítás időszaka. Bp., 1985,37. p. 15 Katolikus részről már az első világháború alatt is felvetődött a földkérdés megoldatlansága. Prohászka Ottokár (1858-1927) székesfehérvári püspök már 1916-ban javaslatot tett az Örökbérleti rendszerre, amelybe az egyházi birtokokat is be akarta vonni. Majd 1919-ben tési birtokát felosztotta a föld nélküli nincstelenek között. Vö. Balogh Margit: Örökbérlet vagy verkli? In Prohászka ébresztése. II. kötet, Szerk.: Szabó Ferenc. Bp., 1998, 1 10-127. p. Az 1920. évi Nagyatádi Szabó István-féle földreformtörvény hatása messze elmaradt a szomszédos országok földbirtokrendezése mögött. Romániában a földbirtokok 15%-át, Csehszlovákiában 13-14%-át, Lengyelországban 8%-át, Magyarországon csak 4,7%-át osztották szét a földigénylők között. Az 1920. évi földosztás kicsi parasztgazdaságokat hozott