Egyházügyi hangulat-jelentések 1951, 1953 - Párhuzamos Archívum (Budapest, 2000)
I. FEJEZET BEVEZETÉS
hát 1945-ben sem kérdőjelezte meg senki, csakis a rendelkezés véghezvitelének módja és időpontja állt a viták kereszttüzében. A földbirtokrendelet kihirdetése után egyházi részről azt kifogásolták leginkább, hogy nem láttak biztosítékot az elvett földek kártalanítására. Bár a rendelet kimondta, hogy az egyházi alapítványok esetében meg kell vizsgálni, hogy azok közcélúak-e, és ha igen, mekkora földbirtok szükséges fenntartásukhoz. Másrészt, ha az egyházi javadalmi birtok egyházi célt szolgálna, akkor az illetékes egyházi főhatóság arra a célra földingatlant igényelhetne. 16 A földreform során igénybevett terület nagysága 5,6 millió hold volt, amiből 58%-ot (3,2 millió hold) osztottak ki 642 000 földigénylő között. A földnélküliek aránya így 46%-ról 17%-ra csökkent, a kistermelőké 47%-ról 80%-ra nőtt. Minden közép- és nagybirtokot szétosztottak és helyettük átlagosan 5 holdas kisbirtokokat hoztak létre. 17 A mezőgazdasági népesség és a mezőgazdaság szerkezete is teljesen átalakult, ami alapját képezhette volna egy egészséges parasztpolgári fejlődésnek, ha annak lehetőségét néhány évvel később felülről el nem vágják. A magyar katolikus egyháznak az 1935. évi statisztikai felmérések szerint 862 700 hold földje volt. Az 1945-ös földreform ebből 765 684 holdat kisajátított. A püspökök, szerzetesrendek és szemináriumok csak 100-100 hold földet, a plébániák csak 30 holdat tarthattak meg. A mintegy 6000 egyházi személy, 12 000 egyházi nevelő, 3000 templom, 1500 plébánia, 200 szociális intézmény, 2000 nyugdíjas és több ezer világi alkalmazott eltartása a hívők és az állam feladata lett. 18 Néhány évvel a földosztás után, a hatalmat addigra már megszerző kommunisták megkezdték a földtulajdon „kollektivizálását". A papok egy része a módosabb hívekkel együtt kuláklistára került. 195 l-ben - a háztáji kertnek számító 800 négyszögölnyi területeik kivételével - önként lemondtak minden földről. Ettől kezdve az egyház gazdaságilag végképp kiszolgáltatott helyzetbe került az állammal szemben. 1945 nyarától Magyarországon a nemzetgyűlési választások előkészületei zajlottak. Kifejezetten keresztény világnézetű párt nem indult a választásokon, pedig már a hálétre, de a földbirtok- szerkezetet alapjaiban nem érintette. A Katolikus Püspöki Kar is foglalkozott a földkérdéssel, 1919-ben és 1939-ben, eredménytelenül. Mindszenty József veszprémi püspök 1944-ben kívánt birtokaiból 7000 holdat felparcclláztatni, de a Sztójay-kormány ezt megakadályozta. Vö. A magyar katolikusok szenvedései 1944-1989. Havasy Gyula dokumentumgyűjteménye. Bp., é. n. [1990] 23-24. p. 16 „A megváltás tehát közönséges maszlag; a megváltást szenvedőnek semmiféle jogot nem biztosít, mert az állam csak teherbíró képessége szerint fizet, tehát előreláthatólag semmit, mert nem lesz miből fizetnie. " Grősz József kalocsai érsek naplója. Bp., 1995, 179. p. 1992-ben az Alkotmánybíróság megállapította az 1945. évi földreformmal kapcsolatban, hogy az állam jogosan vehet igénybe magánföldbirtokokat, de csakis törvényesen megállapított kártérítés ellenében. Az elvett földekért természetesen sem 1945-ben, és azóta sem kaptak kárpótlást az egyházak. Vö. Mészáros István: Kimaradt tananyag. Diktatúra és az egyház 1945-1956. Bp., 1993, 38. p. 17 Magyarország története 1918-1990. Szerk.: Pölöskei Ferenc - Gergely Jenő - Izsák Lajos. Bp., 1997, 179-180. p.' 18 Bcresztóczy Miklós adatai. In Gergely Jenő: A politikai katolicizmus Magyarországon 1890-1950. Bp., 1977, 238. p.
