Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

PÁGER ANTAL ( 1899-1986), színész. A szélsőjobboldali ellenzéki mozgalmakkal rokonszenvez, rendezvényeik rendszeres szereplője. 1944 végén emigrál, 1956ban tér vissza Magyarországra, tagja lesz a Magyar Néphadsereg Színházának, ill. a Vígszínháznak, jelentős sikereket arat színpadon és filmszerepekben. PÁLFFY FIDÉL GRÓF (1895-1946), földbirtokos, politikus. 1933-tól részt vesz a nemzetiszocialista és nyilaspártok szervezésében, vezetésében, 1944 október-1945 március között a Szálasi-kormány földművelésügyi minisztere. A népbíróság háborús bűnösként halálra ítéli, kivégzik. PÁLFFY JÓZSEF GRÓF (1904-1988), földbirtokos, politikus. 1939-1945 kormánypárti országgyűlési képviselő, kereszténykonzervatív alapon szemben áll a szélsőjobboldallal és a németbarát politikával, 1944 szeptemberében az ellenállást szervező Magyar Front intézőbizottságának tagja, 1945 után a Keresztény Demokrata Néppárt alapítója és első elnöke. 1947-től ausztriai emigrációban él. PALLAVICINI GYÖRGY ŐRGRÓF (1884-?), politikus. 1920-1935 pártonkívüli ellenzéki parlamenti képviselő, a legitimista áramlat egyik vezető személyisége. PAPP MIHÁLY (1883-?), gazdálkodó. 1939től a képviselőházba meghívott felvidéki képviselő, 1940 októberében csatlakozik az Imrédy-párthoz. PARRAGI GYÖRGY (1902-1963), publicista, politikus. 1938-tól a Magyar Nemzet c. napilap főmunkatársa, cikkeiben élesen bírálja a szélsőjobboldalt és a németbarát külpolitikát, 1944-ben csatlakozik a Független Kisgazdapárthoz. A német megszállás után a Gestapo letartóztatja és Mauthausenbe deportálják. 1945 után folytatja publicisztikai és politikai tevékenységét. DR. PATAKY ERNŐ, jogász, miniszteri osztálytanácsos. Az 1930-as évek végén a földművelésügyi minisztérium elnöki főosztálya törvényelőkészítő osztályának vezetője. PAVELIC, ANTE ( 1889-1959), horvát jogász, politikus. 1929-ben létrehozza és vezeti a fasiszta Usztasa szervezetet, 1941-1945 a német-olasz fennhatóság alatt álló ún. Független Horvát Állam vezére (Poglavnik). 1945 után Argentínában, majd Spanyolországban él. PAYR HUGÓ (1888-?), újságíró, politikus. 1931-1939 kormánypárti országgyűlési képviselő. PÉTER GÁBOR (1906-1993), szabósegéd, rendőraltábornagy. 1931-től tagja a kommunista pártnak, 1945 januárjától a budapesti főkapitányság politikai rendészeti osztályának, később a budapesti Államvédelmi Osztálynak, majd a Belügyminisztérium Államvédelmi Hatóságának, ezután az Államvédelmi Hatóságnak a vezetője, jelentékeny szerepe van a törvénysértő, koncepciós perek előkészítésében. 1953-ban leváltják, kizárják a pártból, letartóztatják, életfogytiglani, ill. perújrafelvétel után 1957-ben 14 évi börtönre ítélik. 1959-ben szabadlábra helyezik, könyvtárosként dolgozik. PETRÁNYI GYÖRGY (1887-?), rendőrtiszt, 1944. május 7-én budapesti főkapitánnyá nevezik ki. PEYER KÁROLY (1881-1956), vasmunkás. Szociáldemokrata politikus, szakszervezeti vezető, 1922-1944 parlamenti képviselő, 1927-1944 a Szakszervezeti Tanács főtitkára. Az ország német megszállása után a Gestapo letartóztatja, Mauthausenbe deportálják. 1945 után kiszorul a Szociáldemokrata Pártból, a Magyar Radikális Párt képviselője. 1947-ben - letartóztatása elől - külföldre menekül. PFEIFFER ZOLTÁN (1900-1981), ügyvéd, politikus. 1931-től a Független Kisgazdapárt tagja, 1944 szeptemberében az ellenállást szervező Magyar Front intézőbi-