Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

szidens országgyűlési képviselő, 1932— 1938 igazságügyminiszter. DR. LEE TIBOR ( 1890-1974), jogász, ügyész. 1942 júniusában kinevezik a Budapesti Királyi Ügyészség alelnökének, decem­ber 31-től főügyésznek. 1957-től a Leg­felsőbb Bíróság büntetőkollégiumának vezetője. XIII. LEÓ (előbb Vincenzo Gioacchino Pecci, 1810-1903), 1878-1903 pápa, 1891-ben kiadja „Rerum novarum" kezdettel az első szociális enciklikát. LILL JÁNOS (1899-?), gépész. 1939-1945 a Nyilaskeresztes Párt, 1941 őszétől a Ma­gyar Nemzetiszocialista Párt országgyű­lési képviselője, mindkét pártban a mun­kásszervezés és a hivatásrendek létreho­zásának egyik vezetője. LITVINOV, MAXIM MAXIMOVICS (1876­1951), szovjetorosz diplomata, politikus. 1930-1939 külügyi népbiztos (külügymi­niszter), 1941-1943 washingtoni nagy­követ. LOVEDAY, ALEXANDER (1888-?), angol közgazdász. A Népszövetség gazdasági, pénzügyi és közlekedési osztályának ve­zetője, a Magyar Statisztikai Társaság tiszteletbeli tagja. LUKÁCS BÉLA (1892-1958), köztisztviselő, politikus. 1931-1944 kormánypárti or­szággyűlési képviselő, 1942-1944 a ha­digondozási ügyek tárca nélküli miniszte­re, 1940-1944 a Magyar Élet Pártja or­szágos elnöke. LUKÁCS GYULA, köztisztviselő. Az 1930-as évek végén és az 1940-es évek első felé­ben az országgyűlés elnöki hivatalának osztályfőnöke. MACKENSEN, HANS GEORG VON (1883­1947), német diplomata. 1934-1936 bu­dapesti követ, 1937 külügyminisztériumi államtitkár, 1938-1943 római nagykövet. MALASITS GÉZA (1874-1948), villanyszere­lő szakmunkás, szociáldemokrata párt- és szakszervezeti vezető. 1924—1944 parla­menti képviselő. Az ország német meg­szállása után a Gestapo letartóztatja, Mauthausenbe deportálják. 1945-1947 ismét nemzetgyűlési képviselő. MÁLNÁSI ÖDÖN (1899-1970), történelemta­nár, publicista, politikus. 1937-től a nyi­lasmozgalom egyik vezető ideológusa és szervezője. A népbíróság háborús bűnös­ként 9 évi fegyházra ítéli. MÁRIÁSSY ZOLTÁN (1891-1963), diploma­ta. 1941-1944 római magyar követ. MAROSÁN GYÖRGY (1908-1992), pékmun­kás, politikus. 1943 a Szociáldemokrata Párt titkára, 1945-1948 főtitkárhelyette­se, 1948-1950 a Magyar Dolgozók Pártja főtitkárhelyettese. 1950-ben koncepciós perben életfogytiglani fegyházbüntetés­re ítélik, 1956-ban szabadlábra helyezik és rehabilitálják, 1956 novemberétől 1960-ig a Magyar Szocialista Munkás­párt egyik vezetője. MARSCHALKÓ LAJOS (1903-1968), újság­író. A Függetlenség, az Esti Újság, az Új Magyarság és a Hétfő c. jobboldali lapok belső munkatársa, a Nemzeti Munkaköz­pont Új Magyar Munkás c. orgánumának felelős szerkesztője. 1945 után a nyugati emigráció szélsőjobboldali szárnyának egyik vezető publicistája. MARSCHALL FERENC (1887-1970), köz­tisztviselő. Agrárius érdekképviseleti ve­zető, kormánypárti országgyűlési képvi­selő, 1938. március 9-május 14. föld­művelésügyi miniszter. MAROSY (MENGELE) FERENC (1893-1986), diplomata. 1941-1944 zágrábi követ, 1944 helsinki követ. MARÓTHY-MEIZLER KÁROLY (1897-1964), ügyvéd, újságíró, politikus. 1936-1937 a Keresztény Gazdasági Párt, 1937-1940 a Keresztény Nemzetiszocialista Front, 1940-től a Nyilaskeresztes Párt ország­gyűlési képviselője, a Pesti Újság c. nyi­las napilap alapító főszerkesztője. 1945 után Argentínába emigrál. MARTON BÉLA (1896-1960), katonatiszt. 1931-1944 országgyűlési képviselő, a kormánypárt jobbszárnyának egyik veze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom