Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

IV. FEJEZET FÜGGELÉK

tő személyisége, 1932-1937 a Nemzeti Egység Pártja országos ügyvezető főtitkára, 1935-1944 a Nemzeti Munkaközpont vezetője. 1945 után emigrációban él, 1948-ban a népbíróság mint háborús bűnöst távollétében 15 évi fegyházra ítéli. MARTSEKÉNYI IMRE (1898-?), építész, politikus. 1935-1944 kormánypárti parlamenti képviselő, a frontharcos mozgalom egyik vezetője. M AS ARYK, TOMAS GARRIGUE (1850-1937), csehszlovák szociológus, filozófus, politikus. 1918-1935 a csehszlovák köztársaság elnöke. MATOLCSY MÁTYÁS (1905-1953), közgazdász, elsősorban agrárkérdésekkel foglalkozik. 1935-1945 országgyűlési képviselő, előbb a kormánypárt, majd a kisgazdapárt tagja, 1938-ban részt vesz a Keresztény Nemzetiszocialista Front megalakításában, e párttal együtt később a Nyilaskeresztes Párthoz csatlakozik, 1943-ban visszatér a kormánypártba. A népbíróság háborús bűnösként 10 évi fegyházra ítéli. MECSÉR ANDRÁS (1883-1946?), katonatiszt, földbirtokos, politikus. 1919-1944 között a magyar és a német szélsőjobboldali, majd fasiszta mozgalmak között kapcsolatot teremtő- és tartó személyiség, a Szálasi-kormány idején berlini magyar követ. Berlin ostromának végnapjaiban elhagyja a követséget és kalandos körülmények között Etiópiába menekül. MÉRŐ JÓZSEF (1906-?), közlekedési alkalmazott. 1926-tól a szociáldemokrata párt tagja, az Imrédy-perben a Szociáldemokrata Párt által delegált népbíró. MESKÓ ZOLTÁN (1883-1959), mezőgazdasági érdekképviseleti tisztviselő, politikus. O alapítja Magyarországon az első náci pártot, a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspártot, 1939-1945 ennek a pártnak az országgyűlési képviselője. A népbíróság mint háborús bűnöst 5 évi fegyházra ítéli, a Népbíróságok Országos Tanácsa az ítéletet életfogytiglani fegyházra súlyosbítja, 1958-ban kegyelemmel szabadul. MESTER MIKLÓS (1906-1989), közíró, politikus. 1939-1940 a Magyar Élet Pártja, 1940-1944 a Magyar Megújulás Pártja országgyűlési képviselője, 1944 április-október vallás- és közoktatásügyi államtitkár. 1944 áprilisától sokat tesz zsidó tudósok, művészek és írók megmentéséért. MIHÁLY, I. (1921), 1927-1930 és 19401947 Románia királya. MIKECZ ÖDÖN (1894-1965), ügyvéd, köztisztviselő. Kormánypárti parlamenti képviselő, 1938. március 9.-november 15. igazságügy-miniszter. 1945-ben népellenes bűntett címén eljárás indul ellene, de az ügyészség elejti a vádat és szabadlábra kerül. MILLOK SÁNDOR (1887-1959), tisztviselő, politikus. 1931-1944 a budapesti törvényhatósági bizottság szociáldemokrata frakciójának tagja, 1941-1944 a Népszava c. napilap felelős szerkesztője. A német megszállás után a Gestapo letartóztatja és a dachaui koncentrációs táborba deportálják. 1945 után miniszterelnökségi államtitkár, 1948-ban „jobboldaliság" ürügyén kizárják a pártból, ezután visszavonul a közéletből. MILOTAY ISTVÁN (1883-1963), újságíró, politikus. 1920-1922, 1933-1945 nemzet-, ill. országgyűlési képviselő, 19201934 a legitimista Magyarság, 1934— 1944 a szélsőjobboldali Új Magyarság c. napilap főszerkesztője, Imrédy Béla híve. 1945 után emigrációban él. MITROVICS GYULA (1871-1965), esztéta, pedagógiai szakíró. 1918-1941 a debreceniegyetemtanára, 1940-1941 rektora. MOCSÁRY DÁNIEL (1898-?), földbirtokos, politikus. 1935-1939 kormánypárti országgyűlési képviselő. MOJZES JÁNOS (1899-?), ügyvéd, politikus. 1930-1935 kisgazdapárti országgyűlési képviselő.