Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

BETHLEN: Lehetséges; ilyenkor a miniszter felfogásától függ, hogy elfogadja-e a módosított javaslatot, vagy lemond. IMRÉDY: Megfelel-e a valóságnak, hogy tanú 1922. évben a választójogi törvényjavaslatot január 27-én nyújtotta be és a nemzetgyűlés mandátuma ugyanaz év február 16-án járt le? BETHLEN: Az időpontokra nem emlékszem, lehetséges. IMRÉDY: Lehet-e obstrukciónak nevezni azt, hogy a törvényjavaslatot a benyújtástól számított 20 nap alatt nem tárgyalták le? BETHLEN: A többségi pártnak egy része nem akarta, hogy a javaslat törvénnyé váljék, és ez a rész obstruait állandóan; az obstmkciót az akkori házszabályokkal nem lehetett letörni. IMRÉDY: Az országbírói - helyesebben az alkotmányjogi - értekezleten egyhangú volt-e a hozott határozat? S igaz-e, hogy az elmondottak kinek-kinek az egyéni véleményét tükrözték vissza? BETHLEN: A határozat majdnem egyhangú volt. Az ott hozott határozat több volt, mint egyéni vélemény. Már máskor is megtörtént, hogy történelmi időkben összehívták az értekezletet, hogy a tanácsot az államfő meghallgassa. IMRÉDY: Igaz-e, hogy az alkotmányjogi értekezleten br. Wlassics Gyula azt mondta, hogy az értekezlet nyilváníthat helytálló véleményt, de ez nem jelenti, hogy ö aláveti magát a többi határozatnak? S igaz-e az, hogy ezt a kijelentést tanú helyben hagyta? BETHLEN: így volt. IMRÉDY: Igaz-e, hogy az értekezleten Tőry Gusztáv úgy nyilatkozott, hogy törvényt nemcsak törvénnyel, hanem törvényhozói rendelettel is hatályon kívül lehet helyezni? BETHLEN: Lehet, hogy mondta. IMRÉDY: Mi volt az 1924: IV. tc. célja és felhatalmazási köre? BETHLEN: A törvényhez kapcsolt két protokollum megmutatja, hogy ez a külfölddel létrejött megállapodás eredménye volt. A felhatalmazás arra vonatkozott, hogy ne lehessen a kiadásokat emelni, a bevételeket apasztani, tehát ne lehessen a parlamentben olyan dolgokat tárgyalni, melyek közvetve is azt idéznék elő, hogy a magyar államjövedelmeit akár csökkenteni, akár kiadásait fokozni lettek volna alkalmasak. Ez egy tágkörü megállapítás volt, és lehetett magyarázni, azonban sohasem jutottunk abba a helyzetbe, hogy a parlament komoly kifogást emelt volna amiatt, hogy rendeleti úton hoztunk olyan rendelkezéseket, melyek a megállapítás keretén túlmentek volna, mert bár 1929. évben megszűnt a népszövetségi ellenőrzés, ekkor is fennállottak azonban a Népszövetséggel szemben olyan kötelezettségeink, melyeknek az ellenőrzés csak egy részét képezte. ELNÖK: ismerteti az 1924:IV. törvénycikkből „Az intézkedések részletezése" cím 1. pontjában meghatározott kitűzéseket. IMRÉDY kérdésére BETHLEN: Tény, hogy 1938. év őszén katonai intézkedéseket tett Magyarország, de alkalmazásra nem került sor, s ez az állapot is csak rövid ideig tartott.