Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

jába tartozó ügyek rendeleti intézésére. Ő azt felelte: Igen. Arra a kérdésemre, hogy miért van erre szükség, azt felelte: azért, mert egyes törvényeket, mint pl. a zsidótör­vény, a földbirtok-politikai törvény, ezzel a parlamenttel keresztülvinni nem lehet. Bennem szeget ütött az, hogy főmagánvádló azért akart ilyen felhatalmazást, mivel ezzel a parlamenttel nem lehet keresztülvinni. Azt még megértem, hogy valaki azért kér felhatalmazást, mert gyorsan akar keresztül vinni valamit, de mindig olyat, amely meggyőződése szerint a parlament véleményével egyezik, de hogy valaki a parla­ment ellen akarjon felhatalmazást kapni olyan reformok keresztülvitelére, amelyeket a saját meggyőződése szerint a parlamenttel nem tudna keresztül vinni, azt nem tar­tottam alkotmányosnak, vagy legalábbis nem egészen alkotmányosnak. Megmond­tam ekkor főmagánvádlónak, hogy ha ezt megkísérli, én egyenesen szembe fogok vele fordulni. Búcsúzáskor még azt mondtam neki, hogy politikailag ellenfelek le­szünk, de egyébként megmaradhatunk jó barátnak. IMRÉDY: Mikor történt ez a beszélgetés? Megfelel a valóságnak, hogy 1938. októ­ber 23-án volt? BETHLEN: A „disszidens" képviselők kilépése előtt történt; lehetséges, hogy októ­ber 26-án volt. IMRÉDY: Vajon egy ilyen felhatalmazás kérése jelenti-e a parlament félretételét olyan értelemben, hogy a parlamentnek felelősségre vonási joga megszűnik a kor­mánnyal szembeni BETHLEN: Nem jelenti; feltételezem, hogyha főmagánvádlót a parlament leszavaz­ta volna, beadta volna lemondását, azonban lehet, hogy feloszlatta volna a házat. Tu­dom azt, hogy főmagánvádló leszavaztatása után beadta lemondását, és elismerem, hogy ez alkotmányos felfogásra vall. IMRÉDY: Egy ilyen felhatalmazás esetén is bírnia kell-e a kormánynak az államfő bizalmát? BETHLEN: Természetes. IMRÉDY: Egy ilyen felhatalmazás a miniszteri felelősségről szóló alkotmányjogi helyzetet nem változtatja meg, tehát az egyes miniszterek változatlanul felelősek ma­radnak az ügykörükben tett intézkedésekért? BETHLEN: Nyilvánvaló. IMRÉDY: 1938. évi november hó 23-án tartott beszédemben a végrehajtói hatalom kiterjesztéséről és a törvényhozói hatalom korlátozásáról elmondottakon túlment-e az a nyilatkozatom, melyet tanúnak 1938. évi október hó 26-án adtam? BETHLEN: Határozottan túlment. IMRÉDY: Felfogása szerint a mai alkotmány keretébe nem illeszthető bele az, hogy a minisztérium felhatalmazási kérjen rendeleti úton való kormányzásra? BETHLEN: Lehetséges, de nem azzal a gondolattal, hogy olyat visz keresztül, amely a parlamentnek nem felfogása. IMRÉDY: Lehetséges-e az, hogy a parlament a benyújtott törvényjavaslatokat rész­leteiben esetleg olyan mértékben módosítja, hogy ezáltal a javaslatok lényegén is vál­tozás történik'?

Next

/
Oldalképek
Tartalom