Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

IMRÉDY: Nem honorálta. A törvényhozó testület tagjai közül azok, akik kiléptek, továbbá a baloldali képviselők a szavazásban honorálták ezt az álláspontot, azonban a kormánypárt, a kereszténypárt és a jobboldali pártok {- a képviselőház túlnyomó többsége - betoldotta Szemák}

14 nem tették magukévá a disszidensek aggályait, ezért maradhattam én a kormányon. ELNÖK: Az 1939. évi választások során honorálta-e a disszidensek alkotmányjogi aggályait a nemzet? IMRÉDY: A legcsekélyebb mértékben sem honorálta; a disszidensek közül e választásokon talán hírmondó se került be a képviselőházba.

75 ELNÖK: Gróf Bethlen István 1939. évi január hó 20-án beszédet mondott,

16 melyben állást foglalt tanú alkotmányjogi felfogásával szemben. Személyes érintkezést keresett-e Bethlen ebben az időben és kérdésben? IMRÉDY: Gr. Bethlen István-feljegyzéseim szerint - 1938. évi október hó 26-án, a „38-as kör"-ben tartott beszédem után keresett fel engem. Ekkor Bethlen kifejtette álláspontját és kifejezésre juttatta bizonyos aggályait, melyre én reflektáltam, de annak tartalmára már nem emlékszem. FŐMAGÁNVÁDLÓ KÉPVISELŐJÉNEK kérdésére IMRÉDY:A „38-as kör"-ben tartott beszédemben hangsúlyoztam, hogy nem külföldi példák után akarok indulni, s hogy Magyarországnak meg kell maradni magyarnak. A jogfolytonosság fenntartását egyik legfontosabb dolognak tekintettem akkor is és tekintem ma is. Előlép gróf Bethlen István gemyeszegi születésű, 68 éves, ref. vallású, nős, nyug. m. kir. miniszterelnök, felsőházi tag, budapesti (II. Torockó -utca 8. sz.) lakos, érdektelen tanú, ki a Bp. 210. §-a szerinti figyelmeztetés után vallja: ELNÖK: Szíveskedjék megmondani, hogy a trianoni békeszerződés becikkelyezése után az ország a békének nyugalmi helyzetébe került-e, vagy a stabilizációért további küzdelmet kelleti folytatnia? BETHLEN: Természetesen további küzdelmet kellett folytatnia. ELNÖK: Az ország szükséghelyzete hozta-e magával, hogy szükségjogokat kellett statuálni? BETHLEN: Úgy van. {} közötti rész utólagos betoldás kézzel. 75 A disszidensekből alakult pártok a Keresztény Nemzeti Függetlenségi Párt és a Nemzeti Reformpárt valóban megsemmisültek a választási kampányban. A kormánypártból 1938 novemberében kilépettek közül azonban Bánó Iván és Egry Zoltán a MÉP, Rátz Kálmán pedig a Nyilaskeresztes Párt listáján mandátumot kapott. 76 Lásd 8 Órai Újság, 1939. január 21. 77 Bethlen kihallgatására ugyanazon a napon, május 7-én, a lakásán került sor.