Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL
6. IMRÉDY BÉLA MINISZTERELNÖK FELJEGYZÉSE A POLITIKAI VÁLSÁG MEGOLDÁSÁRA TERVEZETT LÉPÉSEKRŐL 1938. november 13. A belpolitikai helyzet kétségtelenül kiéleződött. Egyfelől a parlamenti erők jöttek működésbe, amelyek különböző jelenségek és nyilatkozatok félremagyarázatából a parlament teljes félretételének és egy diktatórikus kormányzásnak szándékára következtetnek, másrészt pedig az a körülmény, hogy a körülbelül 2 hónapos nehéz külpolitikai és diplomáciai helyzet következményeképpen a belpolitikai fronton kényszerű szünet állt elő, a jobboldali szélsőséges pártokba beszervezett rétegeket, illetve ezeknek a vezetőit fokozottabb aktivitásra ösztönözte. Ez utóbbiak helyzetének megértéséhez tartozik még az a körülmény is, hogy joggal attól tartanak, miszerint a kormány maga is létre akar hívni egy erősen jobboldali programon alapuló tömegszervezetet, s ebben komoly veszélyt látnak, mert attól tartanak, hogy saját metódusaikkal és fegyvereikkel fognak ellenük fellépni. Ennek a szervezkedésnek a szándéka azonban izgatja a parlamenti erőknek konzervatív és liberális részét is, amelyek, teljesen félreismerve a jobboldali szélsőséges pártokban folyó tömegszervezkedésben rejlő veszélyt, nem akarják belátni, hogy ennek ellenszere nem a pártokra forgácsolódó parlamentben való hosszadalmas tanácskozásokban és egyébként figyelemre méltó szónoki teljesítményekben rejlik, hanem egy gyors intézkedési lehetőségeket nyújtó s mégis minden tekintetben alkotmányos módszemek a bevezetésében és amellett a tömegeknek helyes irányban, helyes célkitűzések zászlaja alatt való megszervezésében. Erre az utóbbira annál nagyobb súlyt kell helyezni, mert a jövő évben előttünk áll a választásnak a kényszerűsége. 52 A nagy és ránk nézve örvendetes eredményekkel 52 Ilyen kényszerűség nem állott fenn, hiszen az 1935 márciusában megválasztott képviselőház mandátuma csak 1940 márciusában járt volna le.
