Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

hogy áldozatokat kell hoznia anyagiakban, sőt azt is tudja, hogy áldozatokat kell hoz­nia abban a tekintetben is, hogy hatalmi pozíciója és megélhetési lehetőségei csorbít­tassanak. Az arriváltabb 7 és bizonyos fokig asszimiláltabb zsidóság látja az újonnan jöttek és újonnan felkapaszkodottak nagy számában rejlő veszélyt, s hajlandó a zsi­dóságnak a gyengébb elemeit feláldozni, ő maga is anyagi áldozatokat hozni, hogy pozíciójának egy részét megmentse. Ez a pszichológiai momentum azonban nem tart soká, egy-két hónapra becsülöm tartamát, s ez alatt az egy-két hónap alatt kell azokat az intézkedéseket megtenni, amelyek a zsidó hatalmi pozíció gyengítésére alkalma­sak. Remélni lehet ugyanis, hogy míg a zsidóságnak ez a megoszlása tart, s míg ezek az intézkedések az arrivait és asszimilálódó zsidóság helyeslésétől, vagy legalább szemhunyorgató tolerálásától kísérve történnek meg, addig sem nagyobb arányú tő­kemeneküléstől, sem pedig oly nemzetközi reperkussziótól 8 nem kell tartanunk, amely az amúgy is súlyos gazdasági helyzetünket az elviselhetetlenségig fokozhatná. Bevezetőnek nem mondottam, azért kell itt beszúrnom, hogy a zsidóság elterpesz­kedésének a veszélyét, nemcsak anyagi téren, hanem morális téren is igen nagynak ítélem, mert a közerkölcsöknek az a nagymérvű lesüllyedése, amely az utolsó évtize­dekben tapasztalható, jelentős részben a zsidó szellem penetrációjának 9 az eredmé­nye. Ennek a zsidó szellemnek a legerősebb fellegvára a sajtó s ezért gondolom, hogy az első intézkedésnek, amely a zsidókérdés megoldására irányul, a sajtó felé kell megnyilvánulnia. És itt a következő intézkedést javasolnám. 1./ Sajtókamara felállí­tását azzal, hogy csakis a sajtókamara tagja lehet valamely napi vagy időszaki lapnak belső munkatársa vagy kiadója. A sajtókamarába pedig csak az vehető fel, akinek apja és anyja Magyarországon született. A lapnak irányítója, tehát főszerkesztője, fe­lelős szerkesztője, főmunkatársa, vagy felelős kiadója csak az lehet, akinek vala­mennyi nagyszülője, vagy legalábbis három közülük Magyarországon született. Egy ilyen intézkedés nem tisztán antiszemita jellegű, de eredménye az, hogy a vezető po­zíciókból a galiciánerek 10 kipusztulnak. Sőt nagyon valószínű, hogy a zsidó újság­íróknak nagy része kikapcsolódnék. Idegen nyelvű lapnál, pl. a Lloyd-nál" meg le­hetne engedni, hogy ezektől a szempontoktól a kamarai tagsági felvételeknél a kamara vezetősége a belügyminiszter hozzájárulásával eltekintsen. Az összes idősza­ki (heti, havi, stb.) lapok tekintetében pedig javasolnám valamennyi létező lapenge­dély újbóli revízió tárgyává tételét, úgy, hogy csak azon lapok további megjelenése engedtessék meg, amelyek bevételeiknek %-át [sic!] előfizetési díjakból és más, mint pénzintézeti és iparvállalati hirdetésekből nyerik. A sajtóreform egyéb kérdései­re, amelyek a lapvezetés mikéntjét, a felelősség kérdését stb. érintik, itt nem térek ki, mert ezek nagyon gondos és hosszú előkészítést igényelnek, ezek az átütő intézkedé­sek pedig sokáig nem várathatnak magukra. (Hozzá kell tennem, hogy javaslataim 7 Beérkezett. 8 Visszahatás. 9 Behatolás, áthatás. 0 Galíciából bevándorolt zsidók. 1 Pester Lloyd, reggeli és esti kiadásban megjelenő félhivatalos német nyelvű napilap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom