Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

III. FEJEZET DOKUMENTUMOK IMRÉDY BÉLA POLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

nagyon komoly meggondolást igényelnek abból a szempontból, hogy az utódállamok esetleges hasonló intézkedései nem sújtják-e igen komolyan az ottani magyar sajtót!) A másik intézkedés, amely bizonyos anyagi áldozatokat involválna, 12 és amely el­sősorban a „zsidónak" nevezett nagytőkét érintené, az lehetne, hogy a társulati adó folyó évben esedékes 1/4 évi részleteinek duplája (tehát a társulati adónak 1/2 évi összege, ami kb. 6-7 millió pengő közötti összeget tesz ki), soron kívül fizettessék be azzal, hogy ezen soronkívüli befizetés egy később megállapítandó mód szerint tudassék be a társulati adóba, vagyis a további 1/4 évi részletek egyelőre változatla­nul és változatlan összegben fizetendők, míg a betudás kérdése nem tisztázódik. (Ez a betudás a társulati adó kulcsának bizonyos emelésével lenne elintézhető, úgy, hogy a jövőben sem tángálná 13 a társulati adónak mai hozamát.) Ez az összeg - melyet a boletta-alap 14 feleslegeiből 10 millióra lehetne esetleg kiegészíteni - kizárólag arra szolgálna, hogy a mezőgazdasági munkanélküliségnek leginkább kitett, tehát a leg­alacsonyabb napszámokat feltüntető vidékeket részesítsük támogatásban, elsősorban közmunkák révén. Ezek a közmunkák azonnal megindítandók volnának. Természe­tesen elsősorban bekötő, makadám utak építése s a tanyavilág útrendszerének megja­vításajöhet számításba, de fel lehetne használni bizonyos összegeket a vízi munkála­tokra, erdősítésre, ugyanezeken a vidékeken új iskolák építésére (ahová a legjobb és legmegbízhatóbb tanárokat kellene áttelepíteni!), orvoslakoknak, vagy egyszerű, kis­igényű betegápoldáknak létesítésére és berendezésére. (Organikus megoldása ennek a kérdésnek természetszerűleg megkívánná előzetesen egy közmunkakatasztemek a felállítását, amelyre egyébként később még rátérek.) (Ugyancsak lásd később a vámvédelem csökkentésére vonatkozó megjegyzé­seket.) Szükség volna továbbá az ifjúság irányában is bizonyos pozitív intézkedésekre. Nem tartanám helytelennek, ha úgy, amint ínségmunkák céljaira és egyéb célokra elő­irányzat nélküli hitelek vétettek igénybe, az ifjúság irányában is ilyen előirányzat nél­küli hitellel történjék egy hathatós intézkedés. Az úgynevezett önállósítási alap 15 mű­ködését egy félévvel előbb is megkezdhetné, és egymillió pengő azonnal be volna ál­lítható abból a célból, hogy vidéken a fiatal orvosok száma szaporíttassék, akik ré­szére átmeneti néhány esztendő tartamára minimális havi fizetés (80-100 pengő) vol­12 Vonna maga után. 13 Érintené. 14 Boletta-alap: a boletta a gabona belföldi ártartásának biztosítása érdekében 1930-1934 között forga­lomban volt ún. gabonajegy. 1 q gabonára kibocsátott értékjegy volt, az évenkénti gabonaárnak megfele­lően egy részével a termelő az adóját törleszthette, vagy pénzre válthatta, ennek fedezetét szolgálta a boletta-alap. 15 1937. július 9-én lépett hatályba a 4600/1937. M.E. sz. rendelet a Nemzeti Önállósítási Alapról. A jogszabály értelmében a 40. életévüket be nem töltött személyek számára a gazdasági és szellemi foglal­kozási ágak körében önálló pálya alapítására kölcsön folyósítható. Előnyben részesülnek a felsőfokú képzettséggel rendelkezők, de elegendő lehet a középiskolai végzettség vagy kellő szakmai jártasság. 1939. június 30-ig, tehát két esztendő alatt mindössze 1075 fő részesült NÖA-kölcsönben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom