Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
Az Országos Tanács álláspontja szerint Magyarországnak mostani forradalmi átalakulása idején a korábbi alkotmányjogi tartalommal bíró törvényeket sem lehet olyanoknak tekinteni, melyhez a mai Magyarország törvényhozó szervei hozzá nem nyúlhatnának. Ez az alkotmányjogi kötöttség, ha volt is, feloldottnak tekintendő. így például nem lehet a nemzetet kötelező hatóerőt tulajdonítani a Pragmatica Sanctiónak, vagy a többi olyan alkotmányjogi törvényeknek sem, melyek a nemzetnek az uralkodóházhoz való viszonyát szabályozták. Az elsőbírósági eljárással szemben ezek szerint nem forog fent a Bt. 384. §. 4. pontjában meghatározott az a hivatalból figyelembe veendő alaki semmisségi ok, mely szerint a bíróság hatáskörét túllépte. A védelem által fellebbezések körében felhozott többi alaki semmisségi ok tekintetében az Országos Tanács álláspontja a következő: Tévesen járt el az elsőfokú bíróság, amikor Rácz Kálmán, Gál Csaba, dr. Gera József és Szálasi Ferenc tanúkat vallomásaikra megeskette. Ezek ellen a tanúk ellen bűnvádi eljárások vannak folyamatban, és a tanúk azzal a gyanúval vannak terhelve, hogy maguk is háborús bűntetteket követtek el. A Bp. 221. §-ának 1. pontja értelmében a jelen háborús és népcllcnes bűntettek miatt folyó perben az említett tanúknak a megesketése tehát törvényes akadályba ütközik. Az ítélőbíróság azonban nincs kötve a tanú megesketése esetén sem a tanúvallomásokban foglalt adatok bizonyító erejének mérlegelésénél. Következőleg, ha közjogi szempontból jogszabályba ütközik is nevezett tanúk megesketésének elrendelése és foganatosítása, ez még nem zárta el a bíróságot attól, hogy a tanúvallomások bizonyító erejét az egyéb adatok és bizonyítékokkal való összefüggésükben szabadon mérlegelje. Minthogy pedig ez így van, következik ebből, hogy a bíróság a megesketés elrendelésével nem sértette meg a törvénynek a védelem szempontjából lényeges rendelkezéseit, s bár a szabálytalanságot meg kell állapítani, ebből még nem lehet a Bp. 384. §-ának 9. pontjában meghatározott alaki semmisségi ok fennforgására is következtetni. Alaptalan tehát a védelemnek erre alapított fellebbezési panasza. Alaki semmisségi okot panaszol a védelem azzal kapcsolatban is, hogy a Népbíróság mellőzte dr. Antal István és dr. Szász Lajos tanúk kihallgatását. Ezekkel a tanúkkal vádlott és védője azt kívánták bizonyítani, hogy amikor a magyarországi zsidók kiirtásának kérdése a minisztertanácson felvetődött, vádlott ezek meggátlására alkalmas javaslatot terjesztett elő, illetve elítélte a zsidókkal kapcsolatos törvénytelenségeket. A fellebbviteli tárgyaláson ugyanennek bizonyítására kérte meg Kunder Antal tanú pótlólagos kihallgatását. Az Országos Tanács mind ennek a tanúnak a kihallgatása, mind a panasz tárgyává tett kihallgatások mellőzése kérdésében úgy határozott, hogy felesleges a vonatkozó bizonyítás felvétele, mert a bizonyítani kívánt körülmények nincsenek közvetlen összefüggésben a vádlott vád tárgyává tett cselekményeivel, következőleg ezeknek tárgyi súlyát csökkenteni nem alkalmasak. Az ilyen körülményeknek ugyanis a tárgyi A „forradalmi" szó utólag kézzel áthúzva, helyette beírva: „demokratikus". 428
