Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
ni törekedett volna. A törvényben használt „törekszik" kifejezés valami többet, határozottabbat, erősebb rámenést jelent annál, amit jelen esetben vádlott kifejtett. Az idézett törvényhely II. bekezdésének fennforgása pedig szóba nem jöhetett, miután az 1943. tavaszi és őszi beszélgetések és az 1944. évi március hó 19-vel bekövetkezett német megszállás és kormányalakítás között okozati összefüggést találni nem lehet. A büntetőperben nem merültek fel olyan adatok, melyekből erre ténybeli következtetést lehetett volna vonni; Veesenmayer Edmund tanú pedig határozott nemmel válaszolt a feltett kérdésekre. (Jkv. 221. old.) VI. Cselekményegységct képező folytatólagosság akkor áll elő, ha olyan részcsclekmények forognak fenn, amelyek az akarategység és a folytatólagosan egymásba kapcsolódó cselekvőség révén jogi és természetes egységet alkotnak, és ehhez képest egyetlen összeredményt létesítenek. Vádlottnak a V. 1., 2., 4. és 5. fejezetekben értékelt egyes részcselekményei ilyen jogi és természetes egységet alkotnak és az illető fejezetben egyetlen összeredményt létesítettek, így a háborúnak Magyarországra kiterjedését; illetve az országnak a háborúba mind fokozottabb mértékben való belesodródását; illetve a nyilas mozgalomnak segítségnyújtást a hatalom megszerzésére irányuló lázadásban; illetve a nyilas mozgalomnak a segítségnyújtást a hatalom megtartásához; illetve a nép érdekeit súlyosan sértő jogszabály kezdeményezését, illetve a magyarság érdekeit sértő adatszolgáltatást. Folytatólagosan elkövetetteknek voltak tehát minősítendők ezek a részcselekmények annál is inkább, mert mindenik esetnél világosan felismerhető volt az azokat összefűző akarategység is. A V. 3. fejezetnél más volt a helyzet. Itt csupán egyrendbeli bűncselekménynek minősített vádlott egy akarategység által összefogott több részcselekménye, azért, mert a rendelet 11. §-ának 6. pontjában meghatározott bűncselekmények egyik alkotóeleme éppen maga az állandó jellegű és folyamatos tevékenység. E bűncselekménynél tehát magának a megvalósulásnak előfeltétele a folytonosság, ami azután tényálladéki elemmé válik a bevégzéskor. VII. A beszámíthatóságot kizáró vagy büntethetőséget megszüntető ok nem forgott fenn, ezért vádlott bűnössége megállapítandó volt. VIII. A bűnösség valamennyi eddig tárgyalt bűncselekmény tekintetében megállapíttatott, függetlenül attól, hogy a cselekmények elkövetésében vádlottat jó- vagy rosszhisze-