Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
Az 1945. évi VII. tc. által törvényerőre emelt 81/1945. M.E. számú rendelet 11. és 15. §-aiban körülírt bűncselekmények megvalósítói - többek között - éppen az országgyűlés tagjai lehetnek. És a törvény szövegéből kétségtelen, hogy a bűncselekmények a törvényhozói hivatás gyakorlása közben valósíthatók meg. Mindezekből következik, hogy az idézett törvény a mentelmi jog tartalmát illetően lényeges változást hozott létre: nevezetesen a népbíróságok hatáskörébe tartozó bűncselekmények miatt az országgyűlés tagjai akkor is bűnvádi eljárás alá vonhatók, ha azokat törvényhozói hivatásuk gyakorlása közben követték is el. Vádlott most már nem tagja az országgyűlésnek, ennélfogva és a kifejtettekre tekintettel is, jelen büntetőper vele szemben törvényszerűen lefolytatható volt ama cselekményei tekintetében is, melyeket annak idején, mint az országgyűlés tagja, törvényhozói hivatásának gyakorlása közben követett el. Érdemben : II. Dr. Imrédy Béla vádlott politikai pályafutása, egyénisége az ország negyedszázados történelmének ismerete és áttekintése nélkül nem ítélhető meg. Ellenforradalomban fogant ez a pályafutás, és ennek az ellenforradalomnak szellemét vitte magával abba korba is, amikor dönteni kellett a nemzet élete és halála felett. Az első világháború és az azt követő forradalmak után az európai államok között Magyarországon jutott elsőként uralomra az ellenforradalom jegyében fogant jobboldali politika, melynek legfőbb és kettős jelszava: az irredenta és az antiszemitizmus voltak. A Horthy Miklós személye körül tömörült csoport, saját egyéni és politikai érvényesülése érdekében, az úgynevezett „szegedi gondolat" valóra váltásával és a hivatkozott jelszavak hirdetésével igyekezett célkitűzéseit megvalósítani, ami abból állt, hogy a nép figyelme a szociális reformok szükségességétől eltereltessék az irredenta és az antiszemitizmus irányába, s hogy így azután a régi nagytőkés és feudális uralmi rendszer fenntartható legyen. E csoport egyik vezetője Gömbös Gyula volt, a közös hadsereg egy nem nagy tehetségű, de annál nagyobb becsvágyú századosa. Ennek a politikai irányzatnak tükrében tűntek fel ezután azok, akik azelőtt ismeretlenek voltak, de akik később véres cselekedeteik révén annál hírhedtebbé váltak. Ezek a megtűrt és ezáltal valósággal elburjánzott kilengések a háborúban vesztes ország amúgy is megtépázott jó hímevét a külföldi országokban aláásták. Mindezek nagymértékben járultak hozzá ahhoz, hogy az ország - a vesztett háború következményeként bekövetkezett területi megszakítás és gazdasági leromlás mellett - végzetes helyzetbe került. Sehol másutt a világon, egyedül Magyarországon életre hívott eme jobboldali politika ugyanis hazánk gazdasági elszigetelődését idézte elő, és az ország a nemzetek közösségébe beilleszkedni nem tudott akkor, amikor erre nemzeti létének újjáépítése végett a legnagyobb szüksége lett volna. Évek múltak el, míg a vezető körök ezt a hibás politikát felismerték, és e felisme-