Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

nyos lelki defektus észlelhető a vádlottnál. Ez pedig elvitathatatlanul az a szubjektív érzés, amelyben saját származása terén van. Nem hiszem, hogy ő csak akkor értesült származásának körülményeiről, amikor azt a kormányzó előtt politikai ellenfelei fel­fedték. Meggyőződésem, hogy már korai gyermekkorától kezdve ismerte származásá­nak titkát, és ezért benne mindig bizonyos lelki félszegség uralkodott, és ez taszította és vitte őt előre olyan utakra, amely utakra talán sohasem tévedt volna, ha ez a körül­mény nem lett volna meg. A bíróság bölcsességére bízom, hogy a szubjektív felelősség mértékét, ezt a defek­tust mérlegelve, megtalálja azt a büntetési tételt, amely a bűn súlyához leginkább al­kalmazható, és az elkövetett bűnnel egyenértékben áll. Kérem a népbíróságot, találja meg ezt a büntetési tételt és ezzel szolgáltasson elégtételt az egész országnak, a ma­gyarság egész közvéleményének. Szolgáltasson elégtételt ennek a teremnek láthatat­lan közönsége felé. Jelen vannak itt azok a magyarok, akiknek semmi leszámolnivaló­juk nem volt az orosz néppel, és mégis örökre ott maradtak a Don mentén. Itt vannak e terem láthatatlan hallgatói körében azok a munkaszolgálatosok is, akiket én kint láttam Oroszországban, akik tízesével fagytak meg egy-egy reggelre az orosz pajtákban a táplálatlanságtól, kiéhezetts égtől és ruhátlanságtól. Amikor a pes­ti zsidó hitközség küldöttsége Bartha Károly, akkori honvédelmi miniszternél járt, és azt kérte, hogy ezeknek a zsidó munkaszolgálatosok részére ruhát szállíttassanak ki az orosz harctérre, azt a cinikus választ adta: minek, hiszen fűti őket a hazafiúi lelke­sedés tüze. Amikor azután 30 kiló alá süllyedt a testsúlyuk, az emberi törvények sze­rint másnapra meg kellett fagyniok, meg kellett halniok. Itt vannak azok a fiatal gyerekek is, akiket mint leventéket hurcoltak ki az ország­ból, és akiket minden kiképzés nélkül bevetettek a németországi harctereken akkor, amikor már minden összeomlott. Ezek a fiatal gyerekek sohasem térnek vissza, s ve­lük együtt kiesett az ország életéből egy nemzedék, amelyet pótolni nem lehet. Mind­ezek az emberek most itt vannak és elégtételt kérnek. Kérem a Tekintetes Népbírósá­got, adja meg ezt az elégtételt, mert a magyar nép még száz esztendeig azért fog szenvedni, nélkülözni és verejtékezni, mert akadt Magyarországon egy ember, aki Shylocknak született, de aki mindenáron és minden úton keresztül nemzetes úr akart lenni. HOR VÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: Visszapillantást vetett az 1919 óta elmúlt évekre, majd így folytatta: Az a frázishullám, amely 1932 után Magyarországot elárasztotta, tisztességes, mű­velt ember számára lehetetlenné tette, hogy itt, ebben az országban megértesse a maga szavát. Minden becsületes hang, az igazi kultúrának minden megnyilatkozása belefulladt ebbe a szennyes áramlatba, Imrédy Béla ennek a szolgálatába állította a maga tehetségét. Az élet még egyszer adott lehetőséget, hogy felismerje a maga útjának hamisságát, a végzetet, amely felé az országot kergette. 1938. Európa történelmének legválságo­sabb korszaka. A hitleri szószegésnek egész sorozata történt. Locarno, a Népszövet­ségből való kilépés minden tisztességes józan ember előtt világossá tette, hogy Hitler­rel, a Hitler Németországában felnevelt emberekkel egy világrészben élni nem lehet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom