Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
dcsck rendeleti úton - esetleg az alkotmányjogi és egyéb törvényes szabályokkal szemben is - való szabályozására. Ezt azonban a minisztertanács nem fogadta el, és nyilvánosságra kerülvén a dolog, természetesen nagy visszatetszést szült mindazon politikusok között, akik hívei voltak az alkotmányosságnak. További ilyen gesztus volt a németbarát politika. Vádlott, aki azelőtt a német állam vezetőjével majdnem mellőzött viszonyban volt, azzal akarta, a mi tudásunk szerint, kiérdemelni annak bizalmát, hogy ő szállította a németeknek mindazokat a posztulátumokat, amelyeket különben talán még két-három év múlva sem kaptak volna meg. így például a mi kormányunk keményen megtagadta azt, hogy a hazai németségnek még az én miniszterségem előtt engedélyezett „Ortsgruppe" szervezete fölé egy „Landesgruppe" 3 4 szervezet is létesüljön. Ezt vádlott engedélyezte. Engedett nagyon sokat a németség iskoláztatási követelései[nek] is. Ezután jöttek a német képviselők, majd a német nevelésügyi oktatásügyi kormánybiztos, 395 azután országos politikai szervezkedés, melynek vége az volt, hogy külön német pártszervezés jött létre. Mindezek arra késztettek bennünket, hogy ötödmagunkkal megszervezzük azt a disszidációnak nevezett lépést, melyet 59 képviselőnek a kilépése követett a kormánypártból. Tanácsvezető bíró kérdésére: Kánya Kálmán egyszer oda nyilatkozott többek jelenlétében, hogy vádlott neki azt a kijelentést tette: neki könnyebb bizonyos intézkedéseket megtenni a katolikus klérussal szemben, mert őt erősen vallásos természetű embernek ismerik. HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: Önök tisztán látták tehát, hogy ez a vonal, amelyet vádlott 1938 őszén elkezdett, háborúra vezet? SZÉLL: Az volt a meggyőződésünk, hogy az a politika, melyet vádlott 1938 őszén kezdett, végzetessé válik Magyarországra nézve. Ennek a véleményünknek kifejezést is adtunk. Vádlott kérdésére: A népügyészségen tett vallomásomban 396 foglalt azon kijelentés, hogy vádlott miniszterelnöksége alatt kezdték meg az SS-sorozásokat Magyarországon a kisebbség körében, téves, ezt akként helyesbítem, hogy akkor kezdődött az az irányzat, melynek következménye lett a fenti eljárás. Ugyancsak így értendő a népügyészségen tett Ortsgmppe: helyi csoport, Landesgruppe: országos csoport (szervezet). A tanú összetévesztette a magyarországi német nemzetiség szervezkedését az országban élő német birodalmi állampolgárok politikai szervezkedésével. A Gömbös-kormány 1933-ban engedélyezte, hogy a náci párt külföldi szervezete (Auslandsorganisation der NSDAP) helyi csoportot hozzon létre. Az Anschluss után a német állampolgárok száma jelentősen növekedett Magyarországon és 1939-ben meghaladta a 15 000 főt. Teleki engedélyezte, hogy a szervezet felvegye a Landesgmppe Ungarn nevet, ennek azonban csak „Reichsdeutsch", „birodalmi német" tagjai lehettek, ide „Volksdeutsch", vagyis magyar állampolgárságú „népi német" nem léphetett be. 5 A tanú által említett tisztség nem létezett. 396 BFL XXV.l.a. 3953/1945. 95-99. p.
