Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
Egyébként még ugyanabban az évben ősszel Kalinyin, amikor fogadta az új magyar követet, Kristóffy Józsefet, a legnagyobb szimpátiával nyilatkozott Magyarországról és kijelentette, hogy a múlt el van feledve. Vádlott kérdésére: 1938. november 3-án Kánya Kálmán referált a bécsi döntésről a minisztertanácsban. Ez alkalommal jegyzőkönyvvezető voltam és jegyzőkönyvi feljegyzéseim alapján állíthatom, hogy olyan nyilatkozatot tett, miszerint Anglia és Franciaország a csehszlovák-magyar határrendezés kérdésében érdektelenséget jelentettek be, és amikor látták, hogy Németország és Csehszlovákia megegyeznek abban, hogy kettős arbitrázs legyen, akkor egyenesen kérték, hogy Olaszország és Németország vegye át a döntést e tekintetben. Tehát ez Fact final 358 volt. A kiinduló pontot kifogásolta Teleki Pál, és ebben Kánya is egyetértett vele, ti. a négyhatalmi egyezmény megkerülését. IMRÉDY: Csak azt kívánom megjegyezni, hogy a bécsi döntés november 2-án, a Kánya-féle referátum november 3-án volt, tehát kizárt dolog, hogy bécsi döntés után francia-angol állásfoglalás lett volna. Tanácsvezető bírónak a Bp. 305. § 3 bekezdése értelmében a vádlotthoz intézett kérdésére: IMRÉDY: A fentieken kívül egyéb észrevételt nem tesz. A népbíróság a tanú megesketését indítvány hiányában a Bp. 311. § 2. bekezdése értelmében mellőzi. NÉPÜGYÉSZ a Bp. 316. § l. 359 bekezdése alapján új vádat emel dr. Imrédy Béla vádlott ellen a Nbr. 11. § 1. pontja 1. bekezdésének 1. tételébe ütköző háborús bűntett miatt azért, mert vádlott felelős miniszterelnöksége idején az első bécsi döntés néven ismert 1938. november 2-án Wienbcn létrejött és államközi szerződés jellegével bíró azon kéthatalmi döntés létrehozásánál, mely a Felvidék egy részét a Csehszlovák Köztársaságtól el- és Magyarországhoz visszacsatolta, vádlott kezdeményezésére és kifejezett kívánságára történt, hogy a müncheni négyhatalmi egyezmény határozmányaitól eltérően a döntésben csak Németország és Olaszország képviselői vettek részt, amiből az következett, hogy később a magyar katonai körök és egyéb intézkedésrejogosított tényezők a döntésben megnyilvánult tengelyhatalmi baráti gesztusra hivatkozva besodorták az országot Németország támadó háborújába; ekként vezető állásában kifejtett tevékenységével és magatartásával elősegítette az 1939. évi háborúnak Magyarországra való kiterjedését. Utolsó felvonás. 359 Ennek értelmében a vádló a bizonyító eljárás során új vádindítványt terjeszthet elő, ha az eljárás alapján tényállást megváltozottnak látja olyképpen, hogy a vádlottat más bűncselekmény is terheli, mint amivel a vádiratban vádolva van.
