Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
JAROSS: Ahogy vádlottat ismerem, mindig nagyon jól magyaml gondolkozó embernek tartom, és tudom, hogy a német szimpátiára nem helyezett különös súlyt, bár kétségtelen, hogy magyar érdeket látott abban, hogy Magyarország Németország mellett legyen. A Magyar Megújulás Pártja határozottan és egyértelműen tengelybarát volt. Mi sohasem voltunk háborúpártiak, Magyarország érdekében állónak tartottuk azonban, hogy Németország mellett foglaljon állást, miután Magyarország a háborúba való belépés nélkül nem tudta volna politikai céljait elemi. A magunk részéről Magyarország háborúját védelmi háborúnak tekintettük. A Német Birodalom háborús céljai egészen mások voltak. Ök életteret akartak maguknak biztosítani, ezzel szemben Magyarország három és fél millió magyart akart felszabadítni. Ennek a három és fél millió magyarnak visszacsatolása uralta az egész magyar politikát. Ennek szemszögéből azért léptünkbe a habomba, hogy ha már három és fél millió magyart de facto visszacsatoltunk, akkor ezeket továbbra is megtartsuk. A visszacsatolt területeket Magyarország a tengelyhatalmak döntése alapján kapta vissza. A második bécsi döntés alapján került vissza Erdély, Jugoszlávia felbomlása után került sor Bácska, Muraköz és a baranyai háromszög megszállására, tehát nyilvánvaló, hogy a Német Birodalom és Olaszország háborús fellépésének következményeként kerültek vissza ezek a területek a trianoni országhoz. Ezeknek megvédése és megtartása a háborún keresztül a Német Birodalom és Olaszország győzelme esetén látszottak csak lehetségesnek, mert hiszen nyilvánvaló, hogy Németország és Olaszország háborús ellenfelei, ha ők győznek, akkor más politikai rendet kívánnak Európában megvalósítani. Tehát a három és fél millió magyar visszacsatolása és jövő sorsa tragikusan kapcsolódott hozzá a tengelyhatalmak győzelméhez. Ez a felfogásunk irányította Kállay Miklóssal szemben folytatott politikánkat is. Mi azt mondottuk, hogy ha már háborúba bonyolódtunk, akkor a háborúnak megvannak a maga törvényszerűségei, és nem lehet háborút úgy viselni, hogy elküldünk félmillió embert valahová messze Oroszországba, és ugyanakkor nem biztosítjuk teljes mértékben ennek a nagyszámú magyar embernek teljes biztonságát, nem teremtünk meg teljes lelki összhangot a hátország és az arcvonal között. Ha már háborúban vagyunk, nem lehet egyik kézzel háborút viselni, a másik kézzel pedig úgy tenni, mintha nem akarnánk háborút viselni, mert felelősségünk azonos. Azonkívül az ország védelmét szolgálta a háború, mint ahogy ezt de facto példázzák azok az emlékmüvek, amelyeket Oroszországban a magyar honvédség állított fel minden egyes falucskában, mondván, hogy a magyar honvédség itt járt, nem azért, hogy területeket hódítson, hanem ezért és ezért. Azt akartuk, hogy a háború szolgálatába állítsuk a hátsó országot termelésével és a maga aktivitásával. Hogy visszatérjek a Magyar Megújulás Pártjára, a következő lépés az volt, hogy parlamenti szövetségre léptünk a Magyar Nemzetiszocialista Párttal. A vezére ennek a parlamenti szövetségnek vádlott volt. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Azt mondotta Imrédy politikai szelleméről, hogy adott esetben alkotmányjogi változásoktól sem idegenkedett? JAROSS: A magyar alkotmány megváltoztatása nem képezte a párt programját, de
