Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
szág számottevő tényező lesz, akkor ez a magyar nép hasznára is lett volna. Hittem a Berlin-Róma tengely 315 szoros együttműködésének állandóságában. NÉPÜGYÉSZ X./3. alatt becsatolja a kormányzónak vádlotthoz intézett leiratát, melyben felhatalmazást ad a parlament feloszlatására. 316 TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ vádlott elé tárja a csatolmányt. SULYOK DEZSŐ NÉPÜGYÉSZ: Nem kapott Ön a kormányzótól egy olyan irányvonalat, hogy a szélsőjobboldali agitációval szemben energikus magatartást foglaljon el? IMRÉDY: Ezt a rendkívüli felhatalmazást csak azért adta számomra a kormányzó, hogy szabad mozgási lehetőséget biztosítson, és azt akarta elérni, hogy huzamosabb eljárás nélkül feloszlatható legyen a Ház. Határozottan állíthatom, hogy nem a jobboldali mozgalmak elleni erélyesebb fellépés lehetőségét szolgálta. Általában nem volt egyedülálló eset, hogy a miniszterelnök nagyobb pouvoirt 317 kapott. A 3400/1938. számú rendeletet, mely a közhivatalnokokat eltiltotta a nyilaskeresztes pártban való szerepléstől, a kormányzó kezdeményezésére bocsátottam ki. Politikámnak későbbi jobbratolódását az okozta, hogy bizonyos népi és szociális intézkedéseket kívántam megvalósítani, melyeket nézetem szerint csak ezen az úton tudtam elérni. Amikor azt éreztem, hogy Magyarország lekésik bizonyos reformok megvalósításáról, akkor fordultam olyan irányzatok felé, amelyek révén az ilyen reformokat lehetségesnek tartottam. E keresés közben jutottam el olyan életformák szemléletéhez, amelyek ezt a keresést megkönnyítik és rendszerbe foglalják. Én itt bizonyos európai nemzetiszocialista szemléletnek magyar változatától áthatott útra gondoltam, mint bizonyos reformok megvalósításának eszközére. SULYOK DEZSŐ NÉPÜGYÉSZ: Mutasson Ön egyetlen egy olyan szociális intézkedést, amely az Ön nevéhez fűződik 1 . IMRÉDY: Nem felel meg a valóságnak az, hogy pénzügyminiszterségem idején antiszociális magatartást tanúsítottam. Bizonyos takarékossági rendszabályokra abban az időben kétségtelenül szükség volt, mert Magyarország pénzügyi ellenőrzés alatt állt, pénzügyi politikája kötve volt, s mert abban az időben infláció veszélye fenyegette Magyarországot. Ennek dacára tettem különböző szociális intézkedéseket, melyek igen sok ember gazdasági létét mentették meg, így a gazdavédelmi rendeletet. Utalok itt még a szesztörvényre, s hangsúlyozom, hogy már abban az időben szükségesnek tartottam a szénbányák, a villamosság és a cukorgyárak államosítását. Reformterveimet lépésről lépésre kívántam megvalósítani, s munkatervemnek egy része volt a jegy bankreform is. 315 1936. október 27-én Berlinben német-olasz egyezményt írtak alá a külpolitika összehangolásáról, ill. a gazdasági érdekszférák elhatárolásáról a Duna-medencében és a Balkánon. Mussolini november l-jén Milánóban elmondott beszédében hozta nyilvánosságra a szerződést azzal, hogy a „...Berlin-Róma ív nem egy választóvonal, hanem egy tengely", amely köré Európa többi államai csoportosulhatnak. 1 A kormányzó leirata nem található a periratok között. 317 Felhatalmazás, hatáskör.
