Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
zetbe kerültünk volna, mert részben román megszállás alá jutott volna az ország egy része, s a magyar szuverenitás még súlyosabb csorbát szenvedett volna. Míg ha létrejön a kormány, akkor ígéretünk volt arra, hogy a német csapatok belátható időn belül visszavonulnak Magyarországról. A kisebb és nagyobb rossz között ez volt a kisebbik, ezért vállalták pártom tagjai a miniszterséget. Széli Jenő népbíró kérdésére: A németek valószínűleg szívesebben látták a mi pártunkat, melyben szakszerűbben képzett nyugodtabb és posszibilisabb emberek foglaltak helyet, mint a nyilasmozgalmat, melynek irányáról és céljairól nem nyertek teljes meggyőződést. Népügy ész kérdésére: Mielőtt miniszter lettem, részt vettem a jóvátételi tárgyalásokon, s így természetszerűleg megismerkedtem azokkal az angol delegátusokkal, akik angol részről a tárgyalásokon részt vettek. Ezek a kapcsolatok azután megszűntek. Ismertem a Népszövetség angol tagjait és ismertem a Bank of England vezetőségét is, valamint a hitelező bizottság tagjait, akik nagyrészt angol bankárok voltak. Szoros értelemben vett politikai személyeket nem ismertem, mert angol kapcsolataim csupán spontán adódtak. Az angol rádió politikai természetű előadásait soha sem hallgattam, miként más rádiókét sem, csak este olvasgatás közben kapcsoltam be néha zenét. Bizonyos külföldi információkat azért kaptam, mert a rádiószolgálat működött és én a jelentéseket állandóan olvastam. Lehetséges azonban, hogy ezek a jelentések hézagosak voltak. SULYOK DEZSŐ NÉPÜGYÉSZ: Mielőtt ön a magyar politikai élet egyik tényezőjévé vált, tanulmányozta ön a nemzetiszocialista ideológiát? Olvasta a Mein Kampfot? IMRÉDY: A Mein Kampfnak csak egyes részleteit olvastam, ennek olvasása azonban nem áll összefüggésben politikai pályafutásommal. Nem azért kaptam miniszteri tárcát, mert olvastam, vagy nem olvastam a Mein Kampfot. Annak tartalmát úgy ismertem meg, hogy megkértem valakit, aki olvasta, tartalmának ismertetésére. Alfred Rosenberg híres könyvét 314 ugyancsak kivonatosan olvastam. A nemzetiszocialista ideológia lényegét rövidebb könyvekből ismertem meg, ezeknek áttanulmányozása számomra tökéletesen elég volt. SULYOK DEZSŐ NÉPÜGYÉSZ: A sokszor emlegetett mély katolikus hitét hogyan egyeztette össze a nemzeti szocializmussal való szövetséggel? IMRÉDY: Ami a nemzetiszocialista ideológiának a katolicizmus eszmevilágához való viszonyát illeti, tisztában voltam ugyan a német politika és a katolicizmus között beállt hasadással, azonban felfogásom szerint igyekeztem ezeket az ellentéteket a minimumra csökkenteni. A német-magyar sorsközösséget azért is fontosnak tartottam, mert ha Németor314 Der Mythus des 20. Jahrhunderts (A 20. század mítosza) c. müve 1930-ban jelent meg. Rosenberg a náci párt teoretikusának számított, egyéb tisztségei mellett Hitler megbízta a nemzetiszocialista párt szellemi és világnézeti nevelő tevékenységének irányításával.
