Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
hogy kísérjenek cl, Veesenmayer azonban telefonált és közölte velem, hogy csupán informatív jellegű beszélgetésről van szó. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Veesenmayer azt vallotta, hogy „Imrédy Bélát én neveztettem ki gazdasági miniszterré ". 31 ° Ez mit jelent? Magyar minisztert egy idegen állam képviselője neveztet ki? IMRÉDY: Pártom és a Magyar Élet Pártja részéről nyilvánult meg az a kívánság, hogy fogadjam el a közgazdasági miniszterséget. Hogy mellékcsen német részről is történt lépés ebben az irányban, az lehetséges, de nem ez volt a döntő. Ami pedig az első lépést illeti, amikor engem proponáltak miniszterelnöknek, én ez elől kitértem. Azt mondtam, hogy a kormányzó úrral meg kell beszélnem ezt a dolgot. E megbeszélés során a kormányzónak az volt a nézete, hogy nem nevez ki. Erre azt mondottam, erről nem kell engem meggyőzni, sem testemnek, sem lelkemnek nem kívánsága, hogy miniszterelnök legyek ilyen körülmények között. Ez a téma percek alatt a legteljesebb mértékben megoldódott. Ha a kormányzó olyan indokokat tudott volna felhozni, amelyek az én felfogásomat ebben a kérdésben megváltoztatták volna, akkor elvállaltam volna miniszterelnökséget. Én eredetileg a német bevonulás ténye miatt belső lelki beállítottságomnál fogva nem kívántam szerepet vállalni. A kormányzóval már ezt megelőzően meglehetősen rossz viszonyban voltam. 3 " Lemondásom után nem jártam egyszer sem a kormányzónál kihallgatáson, csak a nagyobb ünnepségeken találkoztunk. De a kormányzó nem viseltetett irántam bizalommal. Különösen romlott a viszony, mikor én szembehelyezkedtem a kormányzóhelyettesi javaslattal. 312 A német bevonulást illetően egészen nyilvánvaló, hogy én és pártom kényszerhelyzetben, befejezett tények előtt állottunk. A kormányzó nagy ellenérzéssel nyugodott bele, és kiadta az utasítást, hogy ellenállás ne történjék ebben a helyzetben. Azt kellett szem előtt tartani, mi jár kisebb hátránnyal. Ambrózy vallomásából 313 is kiderül, hogyha a magyar kormány létre nem jön, akkor rosszabb hely„1944 májusában többszörös sürgetésemre sikerült őt gazdasági miniszterré kineveztetnem, mert a kormányban lévő gazdasági miniszterek egymás közti versengése folytán nem sikerült a számomra kívánatos gazdasági eredményt elérni. Ennek megváltozását reméltein Imrédy kinevezésétől." BFL XXV.l.a. 3953/1945. 114. p. Veesenmayer vallomása a politikai rendőrségen, 1945. nov. 3. 311 Lásd a bevezető tanulmányt. 312 1941 novemberében a 73 esztendős Horthy Miklós megbetegedett, így felvetődött esetleges utódlásának vagy helyettesítésének kérdése. A kormányzói jogkör 1937. évi kiterjesztése jogi alapot adott a vonatkozó törvényjavaslat beterjesztésére. A nyilvánvaló jelölt, Horthy István személyével szemben a szélsőjobboldali ellenzéki pártoknak fenntartásai voltak a kormányzó idősebb fiának angol orientációja és egyes zsidó nagytőkésekkel fenntartott jó kapcsolatai miatt. A német vezetés, noha nem rokonszenvezett Horthy Istvánnal, nem kívánt beavatkozni az ügybe, Hitler hajlandó volt tolerálni a kormányzó óhaját. A szélsőjobboldali ellenzéki pártok a képviselőházban a javaslat ellen emeltek szót. A kormányzóhelyettesi méltóságról szóló 1942:11. tc-t 1942. február 15-én fogadták cl. Február 19-én a képviselőház és a felsőház együttes ülésén közfelkiáltással Horthy Istvánt kormányzóhelyettessé választották. A szélsőjobboldali ellenzék nem vett részt az ülésen. 313 Ambrózy Gyula 1945. június 8-án a Szálasi Ferenc és társai ellen indított bűnvádi eljárásban tett vallomást a népügyészségen. BFL XXV.l.a. 3953/1945. 26-38. p.
