Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)
II. FEJEZET A PER IRATAI
cemberében Mandzsukuo, 279 1 9 3 9. február 16-án Magyarország és 1939 áprilisában Spanyolország. Az antikominternhez való csatlakozás indoka Magyarországnak abban a húsz éves konzekvens politikájában rejlett, melyet Horthy kormányzó vezetése alatt 1919-ben kezdett, és amely a kommunizmus elleni védekezésben állott. Ennek a védekezésnek hatályosabbá tételét szolgálta ehhez a nemzetközi egyezményhez való csatlakozásunk. Ami a létrejöttét illeti, tudtommal 1939. január 13-án Németország, Japán és Olaszország követei felkeresték Csáky külügyminisztert, és javasolták a paktumhoz való csatlakozást. Csáky ez alkalommal kifejtette azt a hajlandóságot, hogy csatlakozzunk a paktumlioz. Mint említettem, a paktum a belső védekezést szolgálta a kommunista eszmékkel szemben. Csáky külügyminiszter két ízben is kifejezésre juttatta, hogy ennek a csatlakozásnak semmi éle nincs Oroszországgal szemben. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Budapesten mégis megszüntették a követséget. IMRÉDY: A Komintemt Oroszország maga sem tekintette állami szervezetnek és később fel is oszlatta. Ezzel kapcsolatban elő kell adnom azt, hogy a szovjet nem szakította meg a diplomáciai viszonyt Magyarországgal ezen szerződés miatt, mindössze a budapesti követség működését szüntette meg, és a diplomáciai kapcsolat fenntartásával egy más államban székelő követséget bízott meg, s ugyanazt az óhaját fejezte ki, hogy Magyarország is hasonlóképpen járjon el. A diplomáciai viszony megszakítása és a fenti eljárás között lényeges különbség van. Ugyanakkor meg kell jegyeznem azt, hogy mikor később a diplomáciai viszony helyreállott, és Magyarország új követe elfoglalta helyét, ez alkalommal barátságos fogadtatásban részesült úgy, hogy tulajdonképpen a háború kitörését megelőzően az antikomintern paktum elintézett ügy volt, amint azt Molotov külügyi népbiztos 1941 júniusában a kritikus napokban Kristóffy előtt kifejezésre is juttatta e szavakkal: „az ügy meg van bocsátva." Az antikominternhez való csatlakozás nem külpolitikai természetű, hanem ideológiai vonalon mozgó aktus volt, amelynek 1941 júniusában nem volt jelentősége. Semmiképpen sem hozható kapcsolatba a háromhatalmi egyezményhez való csatlakozással. A háromhatalmi egyezményben részt vettek olyan államok, amelyek az antikominternhez nem csatlakoztak, viszont a háromhatalmi egyezményhez nem csatlakozott Spanyolország, amely az antikomintern tagja volt. A bolsevizmussal egyébként vallásellenes politikája és a keresztény elvekkel való szembehelyezkedése miatt fordultam szembe. A bolsevista politikának tartalmával nem értettem egyet. Népi politikát kívántam megvalósítani, ami szerintem marxista elgondolások alapján nem lehetséges. A Mandzsúriában 1932-ben létrehozott japán bábállam, 1934-től császárság, 1939. febmár 25-én csatlakozott az antikomintem paktumhoz. Magyarország 1939. február 24-én, a tengely kisebb szövetségesei közül elsőként írta alá a szerződést.
