Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

(Vádirat 1.2. pontja) TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Ön 1944. május 23-tól augusztus 8-ig tárcát vállalt a Sztójay­kormányban, amikor már német megszállás alatt voltunk, és pedig azzal a céllal és a németek egyenes kívánságára és akarata folytán, hogy Magyarország gazdasági erő­it mind fokozottabban és fokozottabban a háború szolgálatába állítsuk. Miért vállalta Ön a miniszterséget? IMRÉDY: 1944 májusában elvállaltam Sztójay kormányában a közgazdasági mi­niszteri tárcát, mert szükségesnek éreztük a közgazdasági politika összefogását, hogy a különböző tárcák ne egymástól elszigetelve dolgozzanak, hanem legyen egy irányí­tó szerv. Pártom és a Magyar Élet Pártja is kívánta, hogy vállaljam el a tárcát. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Veesenmayer vallomásában azt mondja: én neveztettem ki gazdasági miniszternek. Nyilvánvalóan azzal nevezték ki Önt, hogy a kritikus időkben teljes gazdasági erőnket a németek szolgálatába állítsa. IMRÉDY: Lehet, hogy Veesenmayer is lépéseket tett, sőt ezt valószínűnek is tar­tom, azonban én pártom és a Magyar Élet Pártjának elhatározása folytán vállaltam a tárcát. Valószínű, hogy kinevezésem a németek helyeslésével is találkozott. Feladataim közé tartozott, hogy mint a közgazdasági ügyek ismerője, szaktanács­okkal lássam el az összminisztériumot és összehangoljam a gazdasági tárcák műkö­dését. Bizonyos kérdéseket, melyek több tárca ügykörét érintik, külön minisztertaná­csi megbízás alapján megoldáshoz kellett juttatnom. A fent vázolt cél érdekében és különböző gazdasági kérdések tanulmányozására miniszterközi megbeszéléseket tartottunk, s bizonyos vonatkozásokban a miniszterek ügyintézését is kritika tárgyává tettem. Befolytam továbbá a német-magyar gazdasági tárgyalásokba is. Ezekben a gazdasági tárgyalásokban az ország érdekeit képviseltem, esetleg a német érdekekkel szemben is, mint ez a Weiss Manfréd-ügyben történt, aminek következtében a néme­tek ellenem foglaltak állást. HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: Tud-e ön arról, hogy két német képviselet volt Magyarországon, a diplomáciai képviselet és az SS? A Weiss Manfréd-ügyben az SS szerepelt. A Weiss Manfréd-ügyből kifolyólag Veesenmayer le is mondott a buda­pesti követségről. A Weiss Manfréd-ügyben az SS és a családi érdekeltség között foly­tak-e tárgyalások? IMRÉDY: Ebben az ügyben megjelent nálam egy ezredes, és egy olyan értelmű szerződést terjesztett elém, mely szerinte Magyarországra nézve előnyöket jelent, és ezzel kapcsolatban különböző koncessziókat helyezett kilátásba. Az írásbeli szerző­dés értelmében az SS huszonöt esztendőre Treuhand-szerű kezelésbe veszi a Weiss Manfréd ipari érdekeltséget, sőt a mezőgazdasági birtokot is egymillió svájci frank fizetése ellenében. A szerződés teljesítésén kívül megígérték a Weiss család Portugá­liába szállítását. A szerződésben volt egy záradék, melyben az SS mint jogi személy és Treuhand 5%-ot kitevő juttatást kötött ki magának tevékenysége ellenértékéül. Kurt Becher SS-Standartenführer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom