Imrédy Béla a vádlottak padján - Párhuzamos archívum (Budapest, 1999)

II. FEJEZET A PER IRATAI

(Vádirat 1.2. pontja) TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Ön 1944. május 23-tól augusztus 8-ig tárcát vállalt a Sztójaykormányban, amikor már német megszállás alatt voltunk, és pedig azzal a céllal és a németek egyenes kívánságára és akarata folytán, hogy Magyarország gazdasági erőit mind fokozottabban és fokozottabban a háború szolgálatába állítsuk. Miért vállalta Ön a miniszterséget? IMRÉDY: 1944 májusában elvállaltam Sztójay kormányában a közgazdasági miniszteri tárcát, mert szükségesnek éreztük a közgazdasági politika összefogását, hogy a különböző tárcák ne egymástól elszigetelve dolgozzanak, hanem legyen egy irányító szerv. Pártom és a Magyar Élet Pártja is kívánta, hogy vállaljam el a tárcát. TANÁCSVEZETŐ BÍRÓ: Veesenmayer vallomásában azt mondja: én neveztettem ki gazdasági miniszternek. Nyilvánvalóan azzal nevezték ki Önt, hogy a kritikus időkben teljes gazdasági erőnket a németek szolgálatába állítsa. IMRÉDY: Lehet, hogy Veesenmayer is lépéseket tett, sőt ezt valószínűnek is tartom, azonban én pártom és a Magyar Élet Pártjának elhatározása folytán vállaltam a tárcát. Valószínű, hogy kinevezésem a németek helyeslésével is találkozott. Feladataim közé tartozott, hogy mint a közgazdasági ügyek ismerője, szaktanácsokkal lássam el az összminisztériumot és összehangoljam a gazdasági tárcák működését. Bizonyos kérdéseket, melyek több tárca ügykörét érintik, külön minisztertanácsi megbízás alapján megoldáshoz kellett juttatnom. A fent vázolt cél érdekében és különböző gazdasági kérdések tanulmányozására miniszterközi megbeszéléseket tartottunk, s bizonyos vonatkozásokban a miniszterek ügyintézését is kritika tárgyává tettem. Befolytam továbbá a német-magyar gazdasági tárgyalásokba is. Ezekben a gazdasági tárgyalásokban az ország érdekeit képviseltem, esetleg a német érdekekkel szemben is, mint ez a Weiss Manfréd-ügyben történt, aminek következtében a németek ellenem foglaltak állást. HORVÁTH ZOLTÁN POLITIKAI ÜGYÉSZ: Tud-e ön arról, hogy két német képviselet volt Magyarországon, a diplomáciai képviselet és az SS? A Weiss Manfréd-ügyben az SS szerepelt. A Weiss Manfréd-ügyből kifolyólag Veesenmayer le is mondott a budapesti követségről. A Weiss Manfréd-ügyben az SS és a családi érdekeltség között folytak-e tárgyalások? IMRÉDY: Ebben az ügyben megjelent nálam egy ezredes, és egy olyan értelmű szerződést terjesztett elém, mely szerinte Magyarországra nézve előnyöket jelent, és ezzel kapcsolatban különböző koncessziókat helyezett kilátásba. Az írásbeli szerződés értelmében az SS huszonöt esztendőre Treuhand-szerű kezelésbe veszi a Weiss Manfréd ipari érdekeltséget, sőt a mezőgazdasági birtokot is egymillió svájci frank fizetése ellenében. A szerződés teljesítésén kívül megígérték a Weiss család Portugáliába szállítását. A szerződésben volt egy záradék, melyben az SS mint jogi személy és Treuhand 5%-ot kitevő juttatást kötött ki magának tevékenysége ellenértékéül. Kurt Becher SS-Standartenführer.